Elsőfokon életfogytig tartó szabadságvesztést kapott, így az ítélet jelentős enyhítésnek számít, hiszen azt jelenti, hogy nagyjából tíz évet kell még a rácsok mögött töltenie.
Az eset még 2017-ben történt a főváros XIII. kerületében, azonban nagyban megnehezítette a helyzetet, hogy az áldozat holtteste a mai napig nem került elő, és azt sem tudni, hogyan történt maga az emberölés, csak azt, hogy hol, körülbelül mikor és hogy mi motiválta az elkövetőt. A férfi ugyanis költekezett, és égető szüksége volt a pénzre. Ekkor megtudta, hogy Novozánszki Fanni – aki prostituáltként kereste kenyerét – rengeteg pénzt tart a lakásán. Elhatározta hát, végez a nővel. Felment a lakására, majd a Marina-parti ház biztonsági kamerája felvette, ahogy kezében az élettelen lány testével az autója felé siet. Később aztán a Dunaújvárossal szembeni, régi szalkszentmártoni kikötőnél a Dunába rejtette el a holttestet.
A köztudatban – sok esetben az amerikai krimik hatására – leginkább az a vélekedés alakult ki, hogy ha nem találják meg a holttestet, akkor nincs is gyilkosság. Ám Hack Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerint ha ez így lenne, akkor minden gazembernek csak azt kellene megtanulnia, miként kell tökéletesen eltüntetni egy holttestet. Az ilyen ügyet úgy kell elképzelni, mint egy puzzle-t, amelynek hiányosak a darabjai. Nincsenek meg az alkotóelemek, de a logika szabályai szerint tudjuk, minek kellene ott lennie a képen, és így csak egyféle következtetést vonhatunk le.
Kattintson és regisztráljon videóinterjúnk megnézéséhez a mobil Népszaván! Egy hétig szabad a betekintés.
Hogyan lehet holttest hiányában is biztosan megállapítani, hogy gyilkosság történt?
Miért csak húsz évet kapott B. László?
Mit üzen a társadalomnak egy ilyen ítélet?
– derül ki videóinterjúnkból még.
