A digitalizáció nemcsak előnyt jelent egy adott iparágban, de bizony veszélyeket is hordoz. Egészségügyi adatok gyakorlatilag ma már csak a digitális térben keletkeznek, és a modern orvostudomány számos, hálózatba kötött eszközt használ. Nem véletlen, hogy a kiberbiztonság ezen a területen is egyre meghatározóbb szerephez jut, ami éppen úgy érinti az egyént, mint azokat az állami és magánszolgáltatókat, akik végigkísérik a betegutat, Sőt, az adatok védelmének még nemzetbiztonsági szempontból is van jelentőségük. A kritikus fontosságú ágazatok esetében – és az egészségügy bizony ilyen – az ilyen fenyegetések ugyanis rendszerszintű összeomlásokhoz is vezethetnek, amelyek akár emberéleteket is követelhetnek.
Az Európai Unió az év elején fogadta el azokat a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó új irányelveket (NIS2 – Network and Information System 2), amelyeket jövő őszig minden tagállamnak be kell illesztenie saját jogrendszerébe. Ez a remények szerint jelentősen hozzájárulhat a kiberbiztonság növeléséhez, hiszen számos területre kiterjed, és számos szereplőt érint
Kockázatok és mellékhatások
A külső támadások gyakoribbá és összetettebbé váltak – állítja dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióért felelős vezetője. Az egészségügyi szakértő – aki előad majd a május 17-én megrendezendő, 2. Digital Health Essential konferencián – szerint a személyes adatok védelme mellett a működés stabilitása is kulcsfontosságú, hiszen ez legalább akkora problémát jelenthet a rendszert üzemeltetők számára, mint maguknak az adatoknak az elvesztése vagy illetéktelen kezekbe kerülése. Az adatvezérelt egészségügy esetében a hatékonyság növelése, így a költségek csökkentése és a jobb ellátás miatt komoly hangsúlyt kap a beteginformációk különböző egészségügyi szolgáltatók közötti kommunikációja.
Az egyre több eszköz és az egyre több adat így azt is jelenti, hogy az egészségügyi kiberbiztonság jelenleg – és feltehetően még jó ideig – az egészségbiztonságnak az egyik meghatározó tényezője lett. Ez pedig kihatással van az egészségügyi ágazat fejlesztéseire is.
Adattengerben halászók
Tehát aki nem fordít elegendő erőforrást a digitális fejlesztésekre, az az egészségügyi ágazatban is lemarad. A digitalizáció új látásmódot kíván minden szereplőtől – véli Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi és marketingigazgatója. A labordiagnosztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásnál a cél egy olyan portál bevezetése, ahol a vizsgálati eredmények alapján nemcsak személyre szabott információkkal és ajánlatokkal lehet majd nyomon követni a páciensek egészségi állapotát, de maga a páciens is digitálisan követheti saját labormintájának útját, a vizsgálat folyamatát és az eredményeinek várható érkezését.
A digitalizáció és az adattudomány tehát óriási támogatást adhat az egészségügyi ellátás javításának itthon is. A jövő egészségügyi intézményeiben ugyanis „digitális” pácienseket látnak majd el – hangsúlyozza a rendezvényen szintén előadó dr. Esther Saiag a Tel Aviv Sourasky Medical Center képviseletében. Izrael legnagyobb betegellátó intézménye évente 1,8 millió beteglátogatást kezel, az 1500 ágyra pedig egymillió lakos jut a metropoliszból és a környező agglomerációból. A hatékony ellátás itt is csak a digitalizáció segítségével érhető el.
Az új kihívások merőben új látásmódot, új szakembereket és új jogi szabályozást kívánnak. A kormányzati digitális egészségügyi reform eredményeképpen a tervek szerint a korszerű infokommunikációs megoldások megjelenésével és a telemedicinális szolgáltatások kialakításával hatékonyabbá válik az intézmények működése. Ez támogatja a humánerőforrás-kapacitás optimálisabb szervezését, jobb kihasználását és az egészségügyi dolgozók adminisztratív terheinek csökkentését – okoseszközök bevonásával és a virtuális térben megvalósuló ellátások segítségével.
Az innovatív digitális megoldások számos aspektusáról szó esik majd a május 17-én megrendezendő 2. Digital Health Essential konferencián, Magyarország vezető digitális egészségügyi eseményén.
