A keszthelyi képviselő-testület legutóbbi, március végi ülésének egyhangú döntése alapján a város megtagadta két önkormányzati ingatlan átadását a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa helyi iskolájának. Ám hiába az ellenzék által is támogatott előterjesztés, elképzelhető, hogy a zalai kisváros mégis elveszíti ingatlanjait, melyre egy hazai törpeegyház vetett szemet.
Az ortodoxok az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997-es törvényre hivatkozva kérik az önkormányzattól a Kossuth utcai hajdani Helyőrségi Művelődési Otthon (HEMO) emeleti tánctermének, valamint a hozzá tartozó irodának, illetve az Ady utcai városi edzőteremnek az ingyenes átadását. Az egyik fővárosi ügyvédi iroda által küldött levél szerint ugyanis a törvény – melyet tavaly év végén poroltak le és módosítottak az önkormányzatok kárára – lehetővé teszi az egyházaknak, hogy „állami vagy önkormányzati feladatot ellátó köznevelési vagy szakképző intézmények fenntartói jogának átvétele során az egyházak ingyenesen megszerezzék az adott intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló, állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingó és ingatlan vagyont”.
A keszthelyi testület által felkért jogi szakértő szerint viszont az edzőtermet rendszeres szabadidős sporttevékenységre használják a keszthelyiek, vagyis nem állami közfeladatot jelentő köznevelési-oktatási tevékenység zajlik benne. Ezt ottjártunkkor magunk is tapasztaltuk, a terembeosztás szerint ugyanis az ortodoxok által fenntartott Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola naponta csak 1,5-3 órát foglal le a reggel 8 és este fél kilenc között nyitva tartó létesítményben, ahol a többi időpontban különböző egyesületek tartják edzéseiket, de
itt gyakorol a tűzoltóság, s tartanak rehabilitációs foglalkozásokat szív- és érrendszeri betegeknek is.
Hasonlóképpen vitatja a jogi szakértő az egykori HMO emeleti nagytermének átadását is: érveik szerint az egyházi fenntartású iskola ott nem alapvető köznevelési feladatokat lát el, hanem táncórákat tart a pluszként vállalt alapfokú művészeti oktatás keretén belül, amelyhez többlettámogatást is igényelhet. A szakember ugyanakkor hozzátette, a törvény indoklása nem egyértelmű, és mivel bírósági döntésekre sem lehet támaszkodni, nehéz megmondani, hová vezethet egy estleges peres eljárás.
– Miért nem mindjárt a Vajda gimi kell nekik, az is itt van a főtéren?! – háborodott fel a keszthelyi HEMO előtt egy harmincas férfi, amikor a Családiskola kéréseit említettük.
– Tudja, ez egy elitiskola, kiválogatott diákokkal, tehetős szülőkkel, hiszen nem mindenki tud tízezreket fizetni havonta a gyereke taníttatására.
Az alapítványi iskolát 1996-ban alapították, és 2010-ben került a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa fenntartásába: helyi forrásaink szerint az alapítók azért kerestek egyházi fenntartót, mert így látták biztosítottnak az iskola anyagi helyzetét. A kezdeteben tucatnyi diákkal foglalkozó intézménybe mára úgy száz tanuló jár – a helyiek markáns, s egyúttal meglehetősen eltérő véleményt fogalmaztak meg az iskoláról. Egyfelől elismerték, hogy a tanulmányi eredményei sokkal jobbak az országos átlagnál, köszönhetően, hogy több, a városban jó hírű tanárt is magukhoz tudtak csábítani. Kritikaként ugyanakkor leginkább az iskola szellemiségét említették: erősen népnemzeti-jobboldalként írták le, s állították, a politika is megjelenik az iskola falai között, akadt, aki szerint a tavalyi választások előtt például a kormánypárti Mandiner folyóiratot osztogatták a gyerekeknek.
– A szülők egy része őrlődik, mi a jobb a gyerekének – mondta egyik hely forrásunk, akinek korábban a Családiskolába járt a gyermeke. – Az iskola kiscsoportos foglalkozásai, a jó tanárok a tanulmányi előmenetelben egyértelműen megmutatkoznak, viszont az ideológiai hatás sokaknak nem tetszik. Tavaly év végén hét gyereket ki is vettek az iskolából, s tudomásom szerint az idén is lesznek távozók – fogalmazott.
Utóbbi állításra nincs bizonyíték, ahogyan arra sem, hogy az egyház mennyire szól bele az intézmény életébe – forrásaink szerint évente kétszer-háromszor érkezik delegáció Ausztriából, ahová a hazai konstantinápolyi ortodoxok területileg tartoznak. Az iskola elitjellegét a lapunknak nyilatkozók a minden részletre kiterjedő, erősen szűrő felvételi beszélgetéssel, illetve az alapítványi hozzájárulásként elkért havi cirka 40 ezer forintos – akadnak, akik ennél többet fizetnek, de vannak, akik kevesebbet – tandíjjal magyarázták.
A keszthelyiek egy része azt is kifogásolta, hogy egy alig ismert hazai törpeegyház jelentkezett követeléseivel a városban.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa 1995-ben különült el a moszkvai irányítású magyar ortodox egyházmegyétől, s hívei Ausztria metropolitája alá tartoznak. Az egyház a 2011-es népszámláláskor mindössze 1701 taggal rendelkezett, a legutóbbi, 2022-es egyszázalékos adófelajánlások során a NAV adatbázisa szerint 721-en rendelkeztek irányába összesen 5,57 millió forint erejéig. Méretéhez képest az exarchátus kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik: 2016-ban együttműködési megállapodást írtak alá a kormánnyal, egy évvel később pedig megkapták az államtól a budapesti, Múzeum utcai Károlyi-palotát, melynek udvarán 2021-ben helyezték el ez új templom alapkövét, amihez a kormány biztosított forrást, és a ceremónián Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett. Az egyház az elmúlt években több iskolát is át akart venni az államtól, kísérletei viszont jellemzően megbuktak a szülői ellenálláson.
Nincsenek válaszok
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a keszthelyi önkormányzatot, többek között arra voltunk kíváncsiak, mekkora értéket képvisel a két ingatlan, illetve számítanak-e valahonnan kártérítésre, ha mégis át kell adniuk azokat, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ. Ahogyan a Családiskola sem reagált megkeresésünkre, melyben többek között arra vártunk választ, miért most jutott eszükbe elkérni a két ingatlant, a város nemleges válasza után jog útra terelik-e az ügyet, valamint, ha így sem sikerül megszerezni a két ingatlant, tervezik-e, hogy vásárlással jutnak megfelelő oktatási helyszínekhez?
