- Goodbye London?

A Dortmundon nehéz lenne fogást találni: 10 legutóbbi tétmérkőzése közül éppen 10-et nyert meg. Ezzel együtt a Leipzig ellen négy napja elért 2-1 után a mértékadó Kicker sportmagazinban csak két Borussia-játékos – Niklas Süle és Emre Can – került a forduló tizenegyébe, amelyet uralt a Leverkusen: a Herthát 4-1-re legyőző Bayerből Jeremie Frimpong, Moussa Diaby, Szardar Azmun és Florian Wirtz kapott helyet a heti álomcsapatban.

Ezt azért is érdekes, mert a Leverkusent a magyar szpíker nemegyszer úgy simfölte, mintha a Hertha győzött volna 4-1-re. Egyébként is az a megfigyelésem: az itthon a mikrofon előtt ülők jelentős – riporterként nagyrészt jelentéktelen – hányadának dinoszauruszi a kritikai érzéke a külföldi klubok futballistáival szemben, ám amint hazai csapatban szereplő labdakergetők kerülnek szóba, lehetnek azok a többségben lévő ismeretlen légiósok is, a monstrum papucsállatkává zsugorodik.

A Dortmund persze „tizenegyesre” készül. Az előnye csak 1-0, de ugyanez volt a helyzet 1997-ben, a Bajnokok Ligája elődöntőjében, aztán az Old Trafford stadionban is 1-0-ra nyert a Borussia a Manchester United ellenében. Majd elhódította a BL-trófeát.

Hasonló történt 1966-ban, a Kupagyőztesek Európa Kupájában: a Dortmund 2:1-re legyőzte a West Hamet Londonban, aztán otthon 3:1-re nyert. Végül a döntőben 2:1-es diadalt aratott a Liverpool fölött.

Akadtak nehezebb idők is, például 1964 őszén, amikor a George Best, Bobby Charlton, Denis Law mesterhármas vezérelte Manchester United Dortmundban 6:1-gyel, az Old Trafford pázsitján 4:0-val intézte el a Borussiát a Vásárvárosok Kupájában.

Ám az az MU volt, a Chelsea ellen a Dortmund nyert 6:1-re. Mégpedig 1954 májusában, New Yorkban, ahol Bill Robertsont, a brit csapat skót kapusát akut vakbéllel kellett operálni, ezért a londoni együttes „villámmal” leigazolta a korábban a Wolverhamptonban és a Hull Cityben védő angol Cyril Hannabyt a Baltimore Rocketstól. A frissen szerződtetett kapus úgy tartja élete napjának 1954. május 23-át, ahogyan kollégája, Gil Merrick, aki aznap nem győzött be- és kiszedni a 7-1-es magyar–angolon...

Hatszáz millió fontos kérdés: ki szerezte New Yorkban a Chelsea gólját? A válasz: Jim Lewis.

Az újabb 600 milliós talány most van terítéken. Ennyiért szerződtetett labdarúgókat a Chelsea ebben az évadban – csak a téli átigazolási időszakban 329 milliót költött el –, ám a dőzsölésnek nincs látszata, a legdrágább labdarúgóit évi 15-17 millió fontos fizetéssel megörvendeztető törékeny góliát Hamupipőke-szerény 10. az angol bajnokságban.

Ráadásul nélkülöznie kell – többek között – Thiago Silvát, Mason Mountot, bár Graham Potter edző talán észre sem veszi, ki hiányzik, akkora a klub pénzügyi és játékoskerete. Azt azonban észlelni fogja a tréner, ha raportra hívják, mert a Chelsea idei utolsó mentsvára a BL, miután az FA Kupából már januárban kizúgott (4-0-s csapással sújtotta a Manchester City).

A Roman Abramovics-utód Todd Boehly nettó vagyona – a Forbes magazin szerint – 5,3 milliárd dollár, a tulajdonosnak tehát bőven telik a nagy bevásárlásra, ám a kidobás helyett néhány beadást szeretne látni már, mert ez így csak rongyrázás. A hírek szerint goodbye London esetén nem csupán a Chelsea búcsúzna a BL-től, hanem a Chelsea is Pottertől.

Edin Terzić szakvezető helyzete összehasonlíthatatlanul szilárdabb Dortmundban, hiszen csapata még versenyben van a Német Kupában – a legjobb nyolc között a Leipzig vendége lesz április 5-én –, és közel áll a szenzációhoz a Bundesligában, mivel csak gólkülönbséggel szorul a második helyre a Bayern Münchennel szemben. Hans-Joachim Watzke Borussia-főnök nem győzi dicsérni a mestert, aki a nyolcaddöntő első mérkőzése után azt mondta: „Volt egy kis szerencsénk, és a kapusunk nagyszerűen védett. De nem kell bocsánatot kérnem, amiért győztünk.”

A „kis szerencse” enyhe kifejezés, Gregor Kobel kapus pedig aligha játszhat a visszavágón, noha elutazott Londonba. A hálót alighanem a Leipzig ellen is bevetett Alexander Meyer őrzi. Hogy miként, az kiderül.

Ami biztos: a gólhelyzeteket nem pazarolhatja el úgy a Chelsea, ahogyan a fontkötegeket szórja számolatlanul szerteszét...