„Láttuk Magyarországot, tisztában vagyunk vele, hogy merre tartunk” – magyarázta a Népszavának Gajil Talsir, a Jeruzsálemi Héber Egyetem politológusprofesszora, hogy az elmúlt hat hétben miért vonultak fel izraeliek tízezrei a demokrácia védelmében, az igazságügy tervezett átalakítása ellen.
A tömegtüntetések azonban nem bírták jobb belátásra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a kérdésben, ahogyan az ellenzéki tiltakozások, a közgazdászok, biztonsági szakemberek és jogászok figyelmeztetései, illetve a külföldi szövetségesektől kapott kritikák is süket fülekre találtak.
A három ügyben is korrupcióval vádolt kormányfő megtette az első lépést az igazságszolgáltatás függetlenségének, a jogállamiságnak a felszámolásáért.
Izrael történetének eddigi legszélsőjobboldalibb kormánykoalíciójának szavazataival hétfő este első olvasatban jóváhagyták a kneszetben a reformjavaslat egyik elemét. Talsir szerint ezzel biztossá vált, hogy az átalakítás valamilyen formában végbemegy, hacsak nem történik valamilyen váratlan esemény – eszkaláció az arab–izraeli viszonyban vagy erőteljes nemzetközi nyomás az izraeli demokrácia védelmében. Habár az Egyesült Államok burkoltan bírálta és zárt ajtók mögött vélhetően nyíltabban is kifejezte aggályait az izraeli igazságügyi átalakítás miatt, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint Washington ennél nem kíván többet tenni. „Szerintem az amerikaiak figyelme most Kínára, Oroszországra és talán Iránra irányul, Izrael nem olyan fontos.”
Talsir azt tartja a kulcskérdésnek, hogy a 73 éves Netanjahu milyen politikai örökséget szeretne maga mögött hagyni. „Azt szeretné-e hogy az arab országokkal való megbékélési egyezségekért, az Ábrahám-megállapodásokért emlékezzenek rá, vagy az Orbán Viktor-féle magyar példát kívánja követni. Ez utóbbi a gazdasági és biztonsági környezet romlásával járna, amely az ő lelkén száradna” – fogalmazott a politológus.
Rámutatott: az izraeli és a magyar kormányfő között régóta szoros az együttműködés, sokat tanultak egymástól. „Orbán volt az, aki fiatal, feltörekvő vezetőként felnézett Netanjahura már akkor, amikor még neoliberálisak voltak, mielőtt mindketten átváltottak egy neokonzervatívabb fajta populizmusba. Korábban Netanjahu volt az, aki saját amerikai politikai tanácsadóit Orbánhoz küldte, hogy segítsenek neki a választásokon. Legutóbb, a tavalyi voksoláson az irány viszont megfordult: Netanjahu akkor már azért küldött tanácsadókat, hogy tanuljanak a magyar példából.
Ugyanazt a bohócos plakátot vetette be az izraeli ellenfeleivel szemben, amit a Fidesz a 2014-es kampányban a baloldali ellenzék ellen.
„Vagyis imitálja, amit Orbán csinál” – jelentette ki Talsir. A szakember – aki hamarosan megjelenő, A Netanjahu-éra című könyvében behatóan foglalkozik az izraeli miniszterelnökkel – úgy vélte, hogy a kormányfő nagyszerű zsidó vezetőnek tartja magát és vonzódik az orbáni illiberális modellhez. „Építené a »zsidó demokráciát«, az Orbán-féle »keresztény demokrácia« mintájára” – mondta a politológus.
Netanjahu egykori tanácsadója, Aviv Businszki izraeli újságíró is egyetértett azzal, hogy immár elkerülhetetlen az igazságügyi reform végbemenetele, de ő lapunknak azt fejtegette, hogy az izraeli kormányfő nem akar elmenni a végsőkig, nehogy egy lapon említsék Orbán Viktorral. „Nem akarja Magyarországgal vagy más a demokráciájukat romboló országokkal egy kategóriába kerülni. Netanjahu úgy tekint magára, mint egy világszinten is komoly kaliberű vezető. Azt szeretné, ha egy nap úgy emlékeznének rá, mint példaképére, Winston Churchillre. Egy ballépés beszennyezné az örökségét” – magyarázta az újságíró.
Businszki úgy vélte: az izraeli miniszterelnök nem akar nemzetközileg elszigetelődni,
az pedig kifejezetten rosszul érintette, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég nyilvánosság előtt is bírálta reformterveit. „Ezt Netanjahu nem tudja elviselni, ahogyan azt sem, hogy még mindig nem kapott meghívást Joe Biden amerikai elnöktől a Fehér Házba. Külpolitikailag ambiciózus célkitűzései vannak, békét akar kötni Szaúd-Arábiával, a legbefolyásosabb arab országgal, amihez javítani kell a viszonyon az Egyesült Államokkal, és akkor még nem is beszéltünk az iráni fenyegetésről. Mindezen tényezők kompromisszumra fogják késztetni őt” – vélekedett a volt tanácsadó.
A kormányzó jobboldali Likud belső működését jól ismerő újságíró elképzelhetőnek tartotta, hogy Netanjahu a reformtervezet egyik legvitatottabb, legfelsőbb bíróságot érintő elemével kapcsolatban tesz engedményeket. A jelenlegi javaslat alapján a kneszet egyszerű, 60 fős többséggel megsemmisíthetné a taláros testület ítéleteit. Businszki lát esélyt arra, hogy megemeljék a szavazati küszöböt, hogy az ellenzéki voksokra is szükség legyen a legfelsőbb bíróság felülbírálásához.
