Az ukrán hadvezetés figyelmeztetett a helyzet komolyságára a közös hadgyakorlat kapcsán, de nem tart sem attól, hogy koncentrált rakéta támadások érnék az ukrán fővárost, sem attól, hogy szárazföldi erők kísérelnék meg átlépni az ukrán határt, hogy ismét Kijev ellen induljanak. Ez idő szerint nem látják annak veszélyét sem, hogy Lukasenko fehérorosz elnök közvetlenül bekapcsolódna a háborúba.
A hétvégén újabb két, hadianyagokkal és technikával megrakott vasúti szerelvény érkezett Belaruszba, idén már a második alkalommal, alig pár nappal azután, hogy az első transzport megérkezett rendeltetési helyére. Az összesen 93 vagonból négyben kétszáz katona utazott, a többit harci járművekkel és egyéb technikával pakolták meg, volt köztük több Ural és Kamaz teherautó, üzemanyagszállító tartálykocsi, generátor, autódaru - minderről egy belorusz megfigyelő csoport adott hírt. Több járműre fölfestették a Z jelet, amely a háború első napjaitól látható volt az orosz haditechnikán. A korábbi szállítmányban hernyótalpas járművek is helyet kaptak.
Ukrán részről ugyanakkor nem tartanak attól, hogy Belarusz felől támadás érné őket. Szerhij Najev altábornagy a minap kijelentette, hogy ebből az irányból nincs közvetlen veszélye egy szárazföldi támadásnak, természetesen föl kell készülni a meglepetésekre, de az ukrán védelem erősebb és korszerűbb, mint volt a háború kezdetén, a felderítés folyamatosan együttműködik a lengyelekkel, és ha a jelenleginél veszélyesebbé válna a helyzet, megvan a lehetőség a tartalékok hatékony átcsoportosítására.
Értékelését megerősítette az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének legújabb összefoglalója és az ukrán vezérkar vasárnapi közleménye is: szombaton semmilyen jele nem volt annak, hogy az oroszok támadó csoportok kialakításához fogtak volna az Ukrajnával szomszédos fehérorosz területeken.
Szerhij Popko vezérezredes, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője ugyanakkor néhány nappal ezelőtt egy terjedelmes interjúban emlékeztetett rá, hogy az ellenség fő célja Kijev bevétele, és ennek érdekében mindent elkövet. Nem lehet megmondani, hány alkalommal éri majd és merről az ukrán fővárost orosz rakétatámadás, és az északi irányból induló szárazföldi akciókat sem szabad kizárni - mondta. Mindenesetre Kijev védelmére az elmúlt hónapokban rendkívül erős, körülbelül ezer kilométeres több lépcsős védelmi vonal épült ki, megfelelő műszaki berendezésekkel, és a légvédelem is erős - hangsúlyozta a vezérezredes.
Ugyanakkor a dnyiprói sokemeletes házat ért szombati rakétatámadás a halálos áldozatok óráról órára növekvő számán túl azzal a keserű tapasztalattal is járt, hogy az ukrán katonai vezetés kénytelen volt tudomásul venni, hogy a ballisztikus rakéták ellen ez idő szerint nem tud védekezni.
Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a következő hetekben az orosz haderő átfogó támadásra készül, ez akár több irányból is lehetséges. Az ukrán védelmi minisztérium egyik tanácsadója, Szerhij Kuzan az RBK hírügynökségnek elmondta, hogy Belaruszban tudomása szerint jelenleg 9-10 ezer orosz katona tartózkodik, fehérorosz részről pedig körülbelül 15 ezer tudna hozzájuk csatlakozni. De ami az oroszokat illeti, az állományt főleg az újonnan besorozottak és fehérorosz földön kiképzettek alkotják, tapasztalatukat és harcértéküket nem lehet összehasonlítani azokéval, akik februárban indultak meg ebből az irányból Kijev ellen. A belarusz katonák esetében pedig lehet azzal számolni, hogy nem úgy tekintenek az ukránokra, ahogy a hosszú évek óta kifejezetten ellenük hangolt oroszok, akik Szerhij Kuzan szerint immár normálisnak tartják, ha asszonyokat, gyerekeket kell ölni. A katonai tanácsadó szerint a fehérorosz seregből tömegesen adnák meg magukat inkább, mintsem hogy ukránokra támadjanak. Ez pedig igencsak meggyöngítené Lukasenko helyzetét: a fehérorosz elnök ezért is ódzkodik háborúba keveredni Ukrajnával, miközben eléggé ki van szolgáltatva Putyinnak. Viszont, ha ezt a feltételezett kontingenst az orosz résztvevők számának növelésével 30-35 ezresre bővítenék, az már olyan fenyegetést jelentene, amelyet komolyan kellene venni. Szerhij Kuzan szerint azonban Kijevet, különösen a megerősített védelemre tekintettel, ekkora erő sem tudná bevenni, hiszen februárban is nagyjából 40 ezer katona indult az ukrán főváros ellen, és azóta több minden az ukrán hadsereg javára változott.
