Ügyvédek tüntettek csütörtökön egy tel-avivi bíróság előtt a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette új kormány által javasolt vitatott igazságügyi reform-törvénytervezet ellen, amely szerintük veszélyezteti a közel-kelet egyetlen demokráciáját. Múlt hétvégén az ellenzéki pártok szerveztek utcai megmozdulásokat az új Netanjahu kormány több tervezett intézkedése, mindenekelőtt az igazságügyi reform ellen, amely, ha megvalósul, felszámolja az igazságszolgáltatás függetlenségét, kiszolgáltatja azt az épp kormányzó politikai erőknek.
Jariv Levin igazságügyi miniszter múlt héten jelentette meg igazságügyi reformtervezetét, amely általános felhördülést és döbbenetet váltott ki. Közös nyilatkozatban tiltakozott ellene azonnal az elmúlt évtizedekben szolgálatot teljesítő valamennyi főügyész és államügyész. A korábbi tisztségviselők egyhangúan úgy értékelték, hogy Levin tervezete “az igazságszolgáltatás lerombolásával fenyeget”.
A tervezet magában foglalja egy olyan "fenntartási záradék" bevezetését, amely lehetővé tenné a parlament számára, hogy egyszerű többségi szavazással felülbírálja a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, valamint a bírák kinevezési folyamatának megváltoztatását, akiket többek között politikusoknak kellene kinevezniük, a kormány javára jelentősen korlátozná a bíróság jogkörét. A volt vezető tisztségviselők szerint is, „egy független, félelem nélkül és elfogultság nélkül ítélkező intézményből kvázi politikai testületté” alakítaná át a Legfelsőbb Bíróságot.
A bírák és az igazságügyi volt vezető tisztségviselők szerint, amennyiben megvalósul ez a tervezet, az lehetővé teszi a koalíciós többség számára, hogy a kormány bármely cselekedetét legalizálja.
Amint arról a Népszava is többször beszámolt, Netanjahu hatodik kormánya ultravallásos és szélsőjobboldali szövetségeseivel együtt Izrael történetének legjobboldalibb, tulajdonképpen első szélsőjobboldali kormánya, amely nemcsak az igazságszolgáltatást, hanem az oktatást, a közbiztonsági szervek és a hadsereg felügyeletét, kinevezési rendszerét is radikálisan átalakítaná a szélsőséges és ultravallásos koalíciós partnerek kedvéért, akik nélkül Netanjahunak és a Likudnak nincs meg a kormányzáshoz szükséges többsége.
Megalakult Benjamin Netanjahu hatodik, egyben első szélsőjobboldali kormányaAz ellenzék múlt hétvégi tüntetése után az Itamar Ben Gvir vezette Otzma Jehudit szélsőjobboldali párt egyik képviselője azt vetette fel, hogy a tüntetéseket szervező ellenzéki vezetőket, elsősorban Jair Lapid volt miniszterelnököt és Beni Gántz volt vezérkari főnököt „hazaárulásért” be kellene börtönözni. Ben Gvir, aki a nemzetbiztonsági miniszterként a rendőrséget felügyeli, utólag magyarázkodásra kényszerült és leszögezte, nem kívánnak letartóztatni politikai ellenfeleket, de hozzátette, hogy ,,Lapid és Gántz lángba borítják az országot.” Netanjahu sem hallgathatott, de a kormányfő is csak felemás módon ítélte el a döbbenetes felvetést. Kijelentette ugyan, hogy ,,egy demokratikus országban az ellenzék vezetőit nem tartóztatják le”, de hozzátette, ,,ahogy a kormány minisztereit sem nevezik náciknak, nem nevezik a zsidó kormányt Harmadik Birodalomnak, és nem szólítják fel a polgárokat, hogy vegyenek részt polgári engedetlenségben.”
Az ellenzéki pártok mindenesetre erre a hétvégére is tervezik a közös tiltakozó megmozdulásokat. Beni Gantz Twitteren azt írta: ,,együtt fogunk fellépni az izraeli demokrácia lábbal tiprására tett kísérlet ellen. Ez nem igazságszolgáltatási reform, ez egy rezsimpuccs”. A volt vezérkari főnök arra is figyelmeztette Netanjahut, hogy bár az ellenzék nem szólít senkit háborúra, amint azt a szélsőségesek állítják, amennyiben valóban megvalósítják a tervezett reformokat, Izrael polgárháborúba sodródhat.
Az országban uralkodó feszült hangulatot jól mutatja az is, hogy a múlt hétvégi tüntetésen egy fiatal férfi autójával megpróbálta elgázolni a kormány igazságszolgáltatási reformja ellen tüntetőket.
