Jól érezte a Fidesz-KDNP politikai formáció, hogy vagy talál egy hitelesnek tűnő, középtávon is használható, kopásálló bűnbakot, vagy baj lesz. Nem talált, lett egy kis baj. A Medián felmérése szerint a kormánypártok (valamiért úgy teszünk, mintha a Fidesz-KDNP kettő lenne) háromnegyed év alatt tizenhat százalékpontot estek.
Azaz a kormányzat most nem tudta teljesen és hipereredményesen alakítani a valóságérzékelést, és nem sikerült hatékony mémeket implantálni a választókorúak tudatába. Kezdeményezéseik nem váltak be maradéktalanul. Az ukránok tehetnek mindenről? Vagy a háborús infláció? A szankciós infláció? Vagy Brüsszel tesz tönkre minket? Minden drágul, mert marad a rezsicsökkentés? Nem a benzin kevés, hanem a sorok nagyok?
Mínusz tizenhat százalékpont. Csakhogy ez a Fidesz-KDNP szempontjából kellemetlen, de nem tragédia. Koptak, ám az ellenzék ebből mit profitált? Semmit. A párt nélküli szavazók aránya pont annyival nőtt, amennyivel a Fidesz-KDNP esett.
Az ellenzék haszna: nulla.
A választani tudó biztos szavazóknál a Fidesz ötven százalékon áll. A legnagyobb ellenzéki párt, a vezető erő szerepét ambicionáló, a bizarr árnyékkormányos kisérletet folytató családi vállalkozás, a Demokratikus Koalíció tizenkét százalékot tud. A valamiért az ellenzék közé sorolt Mi Hazánk nyolc százalékon áll, a Momentum dettó, a Kutyapárt hét százalékon, a valamikori gárdaalapító, ex-radikális és ex-néppárti Jobbik öt százalékon. A többi még ennyire sem érdekes.
Próbáljuk meg úgy látni a kormányt, ahogyan az ellenzék szeretné: megkopott a varázserő, a trükkök nem jönnek be. A nemzetközi megítélés kifejezetten rossz, a befolyásos szövetségesek száma fogy. A hazai választók – és ők számítanak – elbizonytalanodtak.
Ám mégsem látszik, hogy inkább az ellenzéket akarják. Az ellenzék mit tehet? Kivár, hátha a kormány még többet hibázik. Hátha a választók elunják, és nem csak elpártolnak a kormánytól, hanem az ellenzékhez csapódnak. Azaz az ellenzék semmit se fog tenni. Amivel jobban nem tudja segíteni a kormányt.