Hiába volt tüntetés a parlament előtt, hiába próbálkozott az ellenzék a parlamenti munka lassításával, az államfő aláírta és a szerda esti Magyar Közlönyben ki is hirdették a szociális törvény módosítását, amely alapján az állam lényegében kivonul a szociális ellátásból. A jogszabály ugyanis sorrendbe állítja a szociális ellátásban szereplőket (egyén, család, önkormányzatok, civilek, karitatív szervezetek), és a sor végére kerül az állami szerepvállalás.
– A legjobb verzió az, ha a változtatások következtében nem történik érdemi változás a mindennapi gyakorlatban, a rosszabb az, hogy emberek eshetnek ki az ellátásból akár úgy, hogy súlyosan veszélyeztetett helyzetbe kerülnek – fogalmazott az Új Egyenlőség friss podcastjában Lakner Zoltán politológus.
A szociális törvény módosítása – célja szerint – az öngondoskodás előtérbe állításáról szól, ugyanakkor ez a narratíva Lakner Zoltán szerint nem állja meg a helyét.
Eddig a szereplők (kormány, önkormányzatok, civilek, egyház) együttes felelősségéről volt szó, és jogi értelemben az állam kezdett hátrálni ebben a kérdésben. Önmagában nem is az jelezi, hogy mit akar a kormányzat a legnehezebbek helyzetével, hogy mit ír le róluk egy törvény preambulumában, hanem az, hogy mennyit költ a szociális rendszerre.
Ez utóbbiban 2010 óta egyértelmű volt az irány, mivel már a Széll Kálmán terv is forrásokat vont ki a rendszerből. Az aktív munkaerőpiaci programok átalakítása közfoglalkoztatássá, az álláskeresési járadék időtartamának csökkentése mind azt mutatta, hogy ebben a tekintetben egy ideológiai alapokon álló változást látunk. Azaz a konzervatív társadalomfilozófia nyer teret, és próbál minél többet az egyénre hárítani. Mivel ezt eddig is megtehette és tette is a kormányzat, nem világos, hogy miért kellett a szociális törvény módosításával ebbe a rendszerbe belenyúlni. Lakner Zoltán szerint ennek két oka lehetett: egyrészt egyfajta koherenciazavart akartak megszüntetni a rendszeren belül, másrészt ezen az alapon hozzá lehetett nyúlni az ápolási ágyak kérdéséhez.
Az átalakítással ugyanakkor a Fidesz a saját szavazóival szemben lép. A választási térkép ugyanis – hívta fel a figyelmet Lakner Zoltán – azt mutatja, hogy a kormánypártok támogatottsága a legnehezebb helyzetűek között a legnagyobb, ezért az öngondoskodásra épülő szociálpolitika őket hozza a legnehezebb helyzetbe. Ennek ellenére a választási preferenciájuk mégis a konzervatív társadalompolitikát követő Fidesz felé irányul – ez a dilemma szerinte az ellenzék legnagyobb feladványa.
