„A felperes egyesület a kifejezetten óvodás és kisiskolás korú gyermekek szexuális érzékenyítését célzó mesekönyv kiadásával olyan közügyben, olyan közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyilvánult meg, ami széles körű vitát váltott ki, és a kérdésben közéleti, illetve hétköznapi emberek is megnyilvánultak. Mindezekre tekintettel ebben a közéleti kérdésben a véleménynyilvánítás határai is tágabbak, a felperes tűrési kötelezettsége is nagyobb az átlagnál” - indokolta Kúria tanácsvezető bírája, miért lehet pedofilnak nevezni Magyarországon egyemberi jogi civil szervezetet.
Az ügy előzménye, hogy Magyar Nemzet néven megjelenő lap egyik 2020..október 12-i cikkében a következő szöveg jelent meg: a „Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.”
Az érintettek ezért személyiségi jogi pert indítottak, amelyet elsőfokon a Labrisz meg is nyert, 2021 novemberében bocsánatkérésre és 1 millió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezték a lap kiadóját. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla másképp döntött: elutasította a civil szervezet keresetét. A Labriszt a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte, nem nyugodott ebbe bele, és felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, így került az ügy végül a Kúria elé. A Kúria szerint a sérelmezett közlés a cikk tartalma alapján, a szövegösszefüggésében értékelve a szerző személyes meggyőződését közvetítette, vagyis értékítéletet, amelyre – függetlenül attól, hogy értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletreméltó vagy elvetendő –, amelyre kiterjed a véleménynyilvánítás szabadsága.
AKúria szerint a cikk szerzője nem azt állította, hogy a Labrisz pedofil szervezet, és nem tett olyan kijelentést sem, hogy a mesekönyv a pedofíliát népszerűsíti, a felperes állításával szemben nem buzdít a melegekkel, leszbikusokkal szembeni gyűlöletre, és nem ítéli el a felperes által képviselt értékeket sem - derüli a Telex cikkéből.
