háború;vers;emberség;

- Törő István: Emberi fényjelek (vers)

Ahogy a tekintet ellágyul,
ahogy a szív megkeményedik,
melyik az ember igazi énje,
miről felel, ha megkérdezik?

agyát faragja háború híre,
merevült arcok éjszakája,
vonatok préselt vagonjain
néz a gyerek, s nem tudja: árva –

színek, árnyak és képzelet,
a rettegés melyikben tetszeleg?
a lecsavart életek lángja
látod, hogy pislákol, s megremeg?

elég egy gép, drón, rakéta,
a puskacső elé terelt vadak
mereven sorsukra várnak,
lázong a világ, mégis hallgatag?!