Az erőviszonyok alapján a bal- és a jobboldal fej-fej mellett halad a keddi dán parlamenti választás előtt, bár valamivel nagyobb az esély arra, hogy Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök marad a kormányfői bársonyszékben. A közvéleménykutatók bizonytalanságát az okozza, hogy majdnem minden második válaszadó mondta azt, ezúttal más pártra szavazna, mint legutóbb, 2019-ben.
Bár bő fél évvel később rendes választást rendezte volna, azért írtak ki idő előtti voksolást, mert Frederiksen egyik koalíciós partnere, a szociálliberális pár a kabinet megbuktatásával fenyegetett, ha nem rendelik az embereket az urnákhoz. Amiatt bírálták a kormányfőt, mert kormánya 2020 novemberében elrendelte a 17 milliós nyércállomány leölését az állatokban felfedezett vírusmutációk miatt, miközben nem teremtették meg ehhez a kellő jogi feltételeket.
A szociálliberálisok nagy árat fizetnek a belpolitikai vihar előidézéséért, népszerűségük majdnem a felére csökkent, sok régi szavazójuk dühös, hogy Dániát történelmi válságok - az ukrán háború, az energiaválság, az infláció - közepette kényszerítették voksolásra. A szociáldemokraták kampányukat a népszerű Frederiksen személyére építették.
A baloldali blokkot a szociáldemokraták, a szociálliberálisok és a vörös-zöld egységlistát foglalja magában. Frederiksen esélyei javultak a hatalomban maradásra, mert a polgári pártot, a liberálisokat és jobboldali populistákat tömörítő „kék blokk” kissé lemaradt a baloldal mögött. Egyrészt egyfelől jó hír a kiválóan kampányoló Frederiksen számára, mégsem dörzsölheti előre a tenyerét, mert a „vörös blokk” egyelőre messze van a 90 mandátumos többségtől a 179 fős parlamentben. Miközben a régi nagy pártok népszerűsége folyamatosan csökken, egyik napról a másikra új, ismerős arcok közé szerveződött pártok jelentek meg a politikai palettán. A szélsőjobboldalon is változás történt: az Inger Stojberg volt liberális politikus által irányított Dán Demokraták a felmérésekben visszaesett Dán Néppártot váltják a vezető jobboldali populista erőként. A választások utáni kormányalakítás szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy Lars Lokke Rasmussen volt miniszterelnök a 2019-es választási vereség után kilépett a liberális Venstre pártból, és az általa megalapított „mérsékeltekkel” indul, amely az utóbbi hetekben látványosan erősödött s 8-11 százalékára számíthat. Így a volt kormányfő lehet a „királycsináló” egy patthelyzet esetén.
