Egyházának vezetését bíráló interjút adott Bölcskei Gusztáv nyugalmazott református püspök a Magyar Hangnak. „Szereptévesztésnek” nevezte azt, hogy a MRE „református nemzetstratégiát” dolgoz ki, mégpedig a miniszterelnökkel előre egyeztetve.
Igen, ez volt a témája a Magyarországi Református Egyház 2022. augusztus 11. és 14. között tartotta szárszói találkozójának. Gondolhatjuk akár szerénytelenségnek is a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság tizenegy százalékát kitevő reformátusok vezetőjétől azt a feltételezést, hogy éppen ők hivatottak egy mindenki számára követendő stratégiának a kidolgozására. Miért éppen ők? Miért nem a háromszor annyi hívet számláló katolikusok?
A 2011-es népszámláláson a magyar lakosság 54,2 százaléka vallotta magát valamely keresztény felekezethez tartozónak, tehát a teljes magyar lakosság valamivel több, mint a fele. A minden magyar emberre érvényesnek szánt "nemzetstratégia" kidolgozása csakugyan egyházi, felekezeti feladat lenne? Bölcskei Gusztáv szerint nem. Rossz jelnek tartja a kormány és a református egyház túlzott közelségét, és felteszi a kérdést: „Vajon Magyarországon a reformátusok nem tudnak másként létezni, mint száz százalékos egyetértésben az uralkodó rezsimmel?”
Bölcskei 1997 és 2014 között volt a MRE zsinatának lelkészi elnöke. Normális, jó viszonyt ápolt a mindenkori kormányokkal, köztük két cikluson keresztül az Orbán kormánnyal is. A fideszes Horthy-kultusz kibontakozásában is volt szerepe. 2012 májusában személyesen avatta fel a debreceni református kollégiumban Horthy Miklós vörösmárvány emléktábláját. Hozzá kell tenni, Bölcskei nehéz helyzetben vált 1997-ben a hívőszámát tekintve második magyarországi felekezet főpásztorává. Elődje, Hegedűs Lóránt soha, még a Kálvin téri templomban tartott istentiszteletein sem titkolta mély kötődését a MIÉP elnökéhez, Csurka Istvánhoz. Ha a pártelnök megjelent az istentiszteleten, a díszhelyre, a mózesszékbe ültették, Hegedűs püspök pedig a szószékről személyesen áldotta meg őt, majd felszólította a hívőket, hogy szavazzanak a MIÉP-re, az „egyetlen keresztyén és igazán magyar pártra”.
Hegedűs fia, a Szabadság téri Hazatérés templomának lelkésze még tovább ment a politikai szerepvállalásban. Alelnöke, majd országgyűlési képviselője lett a MIÉP-nek, később felesége ült be a parlamentbe a párt képviseletében. Országos botrányt kavart egy 2001-es publikációja, amelyben a zsidókat „galíciai jöttmentek”-ként emlegette és nyíltan felszólított a „kirekesztésükre”. Bár az MRE-n belül egyházi bíróság foglalkozott az ügyével, ifj. Hegedűs Lóránt évek múlva megúszta egy gyenge figyelmeztetéssel.
A Hegedűs család nyílt kiállása a politikai szélsőjobb mellett nem tett jót a Magyar Református Egyháznak. Nemcsak nemzetközi szinten vívta ki mértékadó protestáns körök rosszallását, a hazai református templomok széksorai is egyre foghíjasabbak lettek.
Bölcskei 1997-ben egy ilyen állapotban levő egyházat vett át, és igyekezett az elveszett autonómiát helyreállítani. Ez többé-kevésbé sikerült is neki. Miután azonban Balog Zoltán - „a miniszterelnök bizalma embere”, ahogy Bölcskei nevezi - került az egyház élére, az autonómia végképp elveszett.
Balog püspök – ezt már én mondom – rendszeresen palástos ceremóniamesterként szolgál az állami rendezvényeken. Amikor pedig a Kálvin téri templomban személyesen áldotta meg a saját Hold utcai gyülekezetéhez tartozó Novák Katalint mint államfőt, kijelentve, „Isten szabadító terve” helyezte el őt az ország élére – a függetlenség és a jó ízlés látszatáról is lemondott.
A Magyar Református Egyház „túl közel került az államhoz”, mondja a nyugdíjas püspök, s privilegizált helyzetében elfelejti, kikért is van tulajdonképpen. Az emberekkel való együttérzés, szolidaritás hiányát látja abban is, hogy az egyházi iskolák pedagógusai látványosan hallgatnak, a legtöbbjük nem vállal közösséget az állami iskolákban, náluk kevesebb pénzért tanítókkal.
Megkezdődött a népszámlálás. A MRE vezetői szószékeken és fizetett hirdetésekben szólítanak fel mindenkit arra, hogy a kérdezőbiztos előtt "vallja meg református hitét". Jó okuk van ezt kérni, hiszen a cenzus adatai határozzák meg a következő években az állami támogatás mértékét. Kiderül a számokból, hányan érzik még támogatandónak, hitelesnek a Magyarországi Református Egyházat.
Az egyház mostani vezetői lelkesen szolgálják a világi hatalmat, a jelenlegi kormányt. Eszükbe juthatnának, amíg nem késő, a próféta szavai az elbizakodottakról, akik számára „elvész a szüret és gyümölcsszedés sem lesz.” (Ézsaias 32,11)
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.