Kukorelly Endre: Letiszt
Na ez így pont elég: eléggé jó most.
A jó pont elég, öcsi, ennyit mondok,
és figyelem, hogy kinek. És ki mondja.
A pont elég jó nekem legyen mondva.
Vagy Hölderlinnek, úgyszólván. Úgy szóljak?
Süssenek ki az összes napok holnap,
de lehetőleg ma. Lelkekre lássak
a lakásból, a nap tiszta vasárnap,
akkor ezt tisztáztam. Tisztázva van.
Letisztázom néha kicsit magam,
sőt tisztogatjuk egymást. Jó, legyen nő.
A tisztás az pont ezerhárom erdő.
Győrffy Ákos: Lefelé folyt
Aznap, amikor a Pylysch Weöresvaar-i mólón álltam,
miközben északról fújt a déli szél,
és három sirály egy, a parti homokban
világvégi szomorúsággal heverő Tolsztoj-kötet fölött körözgetett
lustán és szárazon, még nem sejthettem,
hogy ma, amikor a bükkfurfangi vadászkunyhómban szundikálok,
és a Pylysch Weöresvaar-i mólóról álmodom, mint
a középkori szerzetesek miseborünnepeken,
valami elháríthatatlan és kétségbevonhatatlan erőtől hajtva
épp az jut eszembe, hogy
ez nem az.
Persze mit sejt az ember.
Mit sejthet valójában.
Annyira közel az anyaghoz,
hogy az már az anyagtalan.
Ember rossz, erdő jó, ezt mondogatja valaki bennem.
De csak ha ébren vagyok.
Most nem.
Most szundikálok, mintha volna még világ,
és nem csak hórihorhos alvajárók nyomorulnának
a szupermarketek apokaliptikájában,
vagy ahogy Böhme írja,
minden mocsarak szélén,
ahogy Hamvas írja.
A parti homok honvágya a sivatag után.
És csak reggel tudom meg mindazt a mindent,
amit mindig is sejtett bennem,
aki valójában vagyok,
de ezt csak azon a kenutúrán sejtette meg bennem valaki,
amikor fölfelé eveztem a Dunán,
de lefelé folyt a víz.
Rainer Maria Rilke: Futurisztikus androidtorzó
Nem ismerhetjük hallatlan fejét,
szeme almái miként izzanak fel,
ahogy az áram az áramkörökkel
eljut a tervelt testben szerteszét;
nézése nem ránk hint káprázatot,
se ágyékából a meddő remények
nem létünket érinteni merészek,
cyberpunk mellét sem kóstolhatod.
Mégis tudhatjuk, társa lesz az új
embernek, aki hozzáidomul
az új társhoz, aki az embert hosszan
elnézi, mielőtt kiérdemelné
a világot a tér. Élnek majd holdban,
akik úgy változnak, hogy egymás mellé.
