Szombaton megrendülve álltam Japán miniszterelnöke, Fumio Kishida mellett, miközben Hirosima lakosaival együtt egy példátlan katasztrófára emlékeztünk.
Hetvenhét évvel ezelőtt atombombák hullottak az égből Hirosima és Nagaszaki lakosaira.
Nők, gyermekek és férfiak tízezrei égtek el a pokoli tűzben egy szempillantás alatt. Az épületekből csak por maradt. A városok gyönyörű folyóiban vér folyt.
A túlélőket életük végéig sújtja a radioaktivitás átka, amit folyamatos egészségügyi problémák és az atombombázás miatti, élethosszig tartó megbélyegzés kísér.
Hatalmas megtiszteltetésben volt részem, amikor találkozhattam a „hibakusaként” ismert túlélők egyik csoportjával, akiknek száma évről évre fogyatkozik. Rendíthetetlen bátorsággal osztották meg velem, hogy mit éltek át 1945-ben azon a borzalmas napon.
Itt az ideje annak, hogy a világ vezetői a „hibakusákhoz” hasonlóan világosan értsék az atombombák igazi valóját. Az atombombák léte értelmetlen. Nem nyújtanak biztonságot vagy védelmet. Rendeltetésük szerint kizárólag halált és pusztítást okoznak.
Háromnegyed évszázad telt el azóta, hogy a gombafelhők megjelentek Hirosima és Nagaszaki fölött. Azóta az emberiség átvészelte a hidegháborút, az évtizedekig tartó képtelen katasztrófapolitikát és számos rémisztő eseményt, amelyben az emberiség perceken belül megsemmisülhetett volna.
Az atomhatalmak azonban még a hidegháború csúcspontján is jelentősen csökkentették nukleáris arzenáljaikat. Széles körben elfogadott volt az a nézet, hogy meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek használatát és elterjedését, valamint a fegyverkísérleteket.
Jelenleg viszont annak a veszélye áll fenn, hogy megfeledkezünk 1945 tanulságairól.
Az egyre erősödő, új fegyverkezési versenyben a kormányok dollár-százmilliárdokat költenek felhalmozott nukleáris fegyvereik fejlesztésére. A világon közel 13 000 nukleáris fegyver található. A komoly nukleáris felhanggal rendelkező geopolitikai válságok egyre több helyen fordulnak elő, a Közel-Kelettől a Koreai-félszigeten át, egészen Ukrajna Oroszország által történt megszállásáig.
Az emberiség ismét a tűzzel játszik. Csak egy hiba, félreértés vagy tévedés választ el bennünket az armageddontól.
A vezetőknek nem szabad tovább kísérteniük a végítélet napját és örökre fel kell hagyniuk a nukleáris fenyegetés eszközével.
Elfogadhatatlan a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok számára, hogy elismerjék az emberiség végét jelentő nukleáris háború lehetőségét.
Ezen országoknak viszont tartózkodniuk kell attól, hogy „elsőként” vessenek be nukleáris fegyvereket. Biztosítaniuk kell továbbá a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államokat arról, hogy nem alkalmaznak velük szemben nukleáris fegyvereket és nem fenyegetik őket azok használatával, valamint arról, hogy mindig átláthatóan cselekszenek. Véget kell vetni a nukleáris fegyverekkel való riogatásnak.
Végsősoron az egyetlen megoldás a nukleáris fenyegetettség ellen, ha egyáltalán nincsenek nukleáris fegyverek. Ehhez szükség van a párbeszéd, a diplomácia és a tárgyalások összes módjának igénybevételére, hogy enyhüljön a feszültség és felszámolásra kerüljön e halálos tömegpusztító fegyver.
Újólag reményre ad okot, hogy New York-ban a világ vezetői részt vettek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek tizedik felülvizsgálati konferenciáján. Ennek a szerződésnek köszönhetően nem került sor nukleáris fegyverek használatára 1945 óta. A szerződés ugyanis jogilag kötelező erővel bíró vállalásokat tartalmaz a nukleáris leszerelés elérése érdekében – felgyorsítva azt –, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljunk ezektől a borzalmas fegyverektől.
A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes felei júniusban, most először találkoztak azért, hogy tervet dolgozzanak ki egy olyan világ megvalósítására, amelyben nem léteznek a végítélet napját előidézni képes eszközök.
Nem fogadhatjuk el tovább az olyan fegyverek létét, amelyek az emberiség jövőjét veszélyeztetik. Itt az ideje, hogy megszívleljük a „hibakusák” időtlen üzenetét: „Ne történhessen meg az soha többet, ami Hirosimában és Nagaszakiban!”
Itt az ideje annak, hogy a béke terjedjen el.
Lépésről lépésre haladva közösen tüntessük el ezeket a fegyvereket a Föld színéről.
A szerző az ENSZ főtitkára.