Jelentősen, 200 bázisponttal megemelte csütörtökön az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az egyhetes betéti tendere meghirdetésekor, így a ráta az eddigi 7,75 százalékról 9,75 százalékra ugrott. A lépés nem volt váratlan: a forint hét eleji zuhanórepülése miatt a jegybank már szerdán jelezte, hogy be fog avatkozni. Ennek hatására már aznap 411 forintra ment vissza az euróárfolyam a kora délutáni 416 forintról. Vélhetően éppen ezért a csütörtök reggeli kamatemelés ténye már nem javította a piaci hangulatot, sőt: a döntés bejelentésekor még 409 forint közelében mozgó árfolyam 415 forintra ugrott. Később elkezdett visszakapaszkodni, de a 410 forintos szint alá a Magyarország energiafüggőségének csökkentéséről szóló kormánydöntés bejelentése sem tudta visszalökni. Az uniós megállapodással kapcsolatos engedékenyebb kormányzati hangnem és az újabb jegybanki bejelentés ugyanakkor a nap végére 403 forintra hozta vissza az euróárfolyamot.
Orbán Viktor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezvényén ugyanis elismerte, hogy az Unióval folytatott együttműködés is befolyásolja a magyar gazdasági helyzetet. Az MTI tudósítása szerint kijelentette: most úgy tűnik, hogy az Európai Unióvaló való megállapodás elől minden szakmai akadály elhárult, és tudtak tenni olyan javaslatot, amely megfelel az EU igényeinek. „Elvileg tehát készen áll minden, hogy megszülessen az együttműködési megállapodás, amelyre mind a két félnek szüksége van" – fogalmazott. Az MNB pedig szokatlan módon azt közölte délután: nem vár a hónap végéig, hanem már jövő kedden napirendre kerül az alapkamat és az egyhetes betéti kamat gyors összezárása. Leszögezték: az MNB szükség esetén az eszköztár minden elemével kész beavatkozni az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében.
Orbán Viktor: Itt nem megszorítások vannak, nem az emberekkel, a mezőgazdasággal fizettetik meg a válság árátA 403 forintos euróárfolyam ugyanakkor mindig igen gyenge. Vagyis hiába Magyarországon most a legmagasabb az irányadó ráta a régióban, a monetáris eszközök már nem sokat tudnak segíteni a forinton. A forint iránti bizalom visszaállításához másra volna ugyanis szükség, mint amilyen lépéseket a jegybank tehet. Az alapproblémán - az uniós megegyezés hiányán, a magas államadósság miatti sérülékenységen, a különadók és a rendeleti kormányzás miatt kiszámíthatatlan gazdasági környezeten, az erős energiafüggőségen – ugyanis a kamatemelés nem változtat. A hitelek viszont drágábbak lesznek, ami mind a lakosságot, mind az üzleti szférát érinti. A magas kamatszint miatt így tovább lassulhat a gazdasági növekedés.
A Kopint-Tárki részben emiatt is továbbra is 4 százalékon tartja az idei évre vonatkozó becslését a gazdasági növekedést illetően. A magas kamatszint visszafogja a növekedést, ez is indokolja prognózisunkat az első negyedéves, 8,1 százalékos GDP-növekedés ellenére is – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Kérdésünkre, mit lehetne tenni a forint védelmében, azt válaszolta:
a jegybank eszközei jelen pillanatban már kimerültek, ennél magasabbra az irányadó kamatot nem lehet emelni, de ha azt tenné a jegybank, az sem javítana a helyzeten.
Palócz Éva szerint most bosszulja meg magát az a centralizált és önkényes gazdaságpolitika, amely azt gondolta: unortodox módon bármit megtehet. Ez belföldön talán így van, de nemzetközi szinten nem marad következmények nélkül. Most drámai helyzet van a világgazdaságban, mindenki ideges, és egy ilyen helyzetben a befektetők a „zűrös” országokból vonják ki a pénzt.
Ha a kormány bejelentené az európai ügyészséghez való csatlakozást, az javíthatná a bizalmat, de lehet, hogy már az sem lenne elég.
Arra volna szükség, hogy a magyar kormány ne tegyen folyamatosan botot a küllők közé – fogalmazott a Kopint-Tárki vezérigazgatója, példaként említve a magyar kormány „torpedóját” a globális minimumadó vagy az európai minimálbér ügyében.
Az elemzők többsége a forint árfolyama tekintetében kulcsfontosságúnak látja a helyreállítási pénzekről szóló uniós megállapodást. Gulyás Gergely szerint viszont „a megegyezés után sem kell csodára számítani”. A megállapodás biztosan nem gyengíti majd a forintot, de Magyarországnak nincsenek pénzügyi nehézségei – fogalmazott a miniszter a csütörtöki kormányinfón. Kijelentette: minden pillanatnyi idegesség ellenére, ami a forintot is érinti, a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek. A foglalkoztatás, az ipari termelés stabil, a hiánycélt tartani fogják, a költségvetési bevételek pedig nőnek, sőt, alultervezettnek fognak bizonyulni a költségvetésben. (Ennek oka egyébként éppen az elszálló infláció, amely révén az áfa-bevételeken keresztül magasabb bevételhez jut az állam.)
A háború miatt gyenge a forint, megszorítást pedig csak a baloldal csinál Gulyás Gergely szerint – Kormányinfó percről percreGulyás Gergely szerint a forint árfolyamát jelenleg a gázár mozgatja, emiatt gyengül az euró, és emiatt erősödik a dollár. Az egész kiváltó oka pedig a háború, illetve az arra adott európai szankciók. Ha a gázár nem lesz magasabb, az megnyugtatólag fog hatni a piacokra. Kapkodásra tehát semmi szükség – jelentette ki. Azt az újságírói kérdést, miszerint ezzel azt üzeni-e a külföldi nyaralásuk jelentős drágulását érzékelő családoknak, hogy nincs okuk kapkodni, azzal ütötte el: egy demagógiai versenyben nyertes lenne a felvetés. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta: a kormány eszköze a forint erősödésére, hogy meghatározza, miért gyengül az árfolyam. Ez a gázár, ezért az ettől való függetlenedést vállaltuk, ez megnyugtatólag hathat a piacokra – fogalmazott.
A kormány tehát továbbra is a háborúval igyekszik indokolni a forint jelentős gyengülését, az uniós megállapodással kapcsolatban ugyanakkor már engedékenyebb hangnemet üt meg. A miniszterelnök szavait részletesebben is kifejtve Gulyás Gergely ugyanis bejelentette: a kormány négy ponton is elfogadta az Európai Bizottság álláspontját. Ezek egyike, hogy elfogadták: az uniós források jelentős részét az energiafüggőség csökkentésére kell fordítani. A (megegyezés után) hitelként megkapott forrásokat pedig teljes egészében az energiafüggetlenség növelésére kell költeni. A tervezett lépések közé sorolta a miniszter a gázturbinák építését, a Paks 1 üzemidejének meghosszabbítását, a gázkitermelés 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre emelését. Magyarország igénye 8-10 milliárd köbméter, de eddig nem érte meg a kitermelés bővítése, a mostani árak mellett viszont már igen – indokolt a miniszter. A naperőmű kapacitások növelését is felgyorsítják: másfél év alatt 6 gigawatt kapacitás a cél.
Egyeztetést ígérnek a jogalkotás előtt
A kormány a szerdai ülésen azt is elfogadta, hogy nem csupán az uniós, de az állami közbeszerzéseknél is 15 százalék alá mérséklik az egy ajánlattévős eljárások arányát. A korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben lesz helye bírósági jogorvoslatnak. A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően pedig biztosítják a társadalmi konzultációt, és csökkentik a gyors jogalkotások arányát – ígéri még a kormány. Miután nem tudni, pontosan milyen lépéseket várt a Bizottság a helyreállítási pénzek folyósításáért cserébe, így azt sem lehet tudni, elfogadja-e a magyar "kompromisszumkészséget" az uniós testület.
A régió leggyengébb láncszeme a forint
Az MNB hivatalos árfolyamai alapján tavaly december 31-én az euró árfolyama 369 forint volt, tegnap már 412,97; a dollár 325,71 forintról 404,99 forintra emelkedett; a svájci frank pedig 356,9 forintról 416,87 forintig drágult. A magyar forint ugyanakkor a régiós devizákhoz képest is legalább 8, de a legtöbb esetben 11 százalék feletti mértékben értékelődött le. A cseh korona tavaly év végén még 14,84 forint volt, tegnap már 16,67, a horvát kuna 49,1 forintról 54,96 forintra emelkedett, a lengyel złoty 80,3 forintról 86,1 forintra drágult, a román lej 74,56 forintról 83,45 forintra ugrott. Sőt, a háborúban álló Ukrajna fizetőeszközéhez képest értékelődött le a leginkább a forint: a hrivnya a tavaly év végi 11,93 forint helyett tegnap már 13,71 forintba került.
Lényegesen rosszabbul teljesített tehát az orosz támadás óta a forint, mint a régió többi devizája. A román lej a háború hatására meg se rezdült, pedig lényegesen szélesebb határa van Ukrajnával, ráadásul ott van még az oroszok által vitatott Transzisztria is. A román jegybank ugyanakkor folyamatos intervencióval menedzseli az árfolyamot – mutat rá a Kopint-Tárki elemzése is. Az Ukrajnával szintén határos, és számos menekültet befogadó Lengyelország valutája sem mutatott jelentős mozgásokat, és a cseh fizetőeszköz is viszonylag stabil maradt az orosz támadás után. A tavalyi évet 369-es euróárfolyamon záró forint viszont az orosz agresszió kezdetekor 400 forint közelébe gyengült. Április elejére a magyar deviza 370 forint alatti euróárfolyam szintre erősödött, jelentős napi és heti ingadozások mellett. Júniusban azonban az árfolyam ismét beszakadt, és tartósan átlépte a 400 forintot, a héten pedig 416 forint felett is járt.
A forint gyengülése tehát a Kopint-Tárki szerint nem a háborúhoz, hanem a romló makrogazdasági mutatókhoz – a magas költségvetési hiányhoz és a fizetési mérleg emelkedő hiányához –, valamint a magyar politika iránti bizalom megrendüléséhez, az unóval való együttműködés hiányához köthető. Az extra-adók önkényesen kiválasztott ágazatokra való kivetése ráadásul jelentősen rontotta a gazdaságpolitika iránti bizalmat egy olyan nemzetközi környezetben, amikor az általános bizonytalanság miatt a bizalom különös jelentőséget nyert. Az extra-adók rövid távon ugyan hozzájárulnak a költségvetés stabilizálásához, de megkérdőjelezik a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és hitelességét – az elemzés szerint ez is megmutatkozik a forint zuhanórepülésében.
Gulyás Gergely is elismerte, hogy a régiós devizákhoz képest alulteljesít a forint, de ragaszkodott ahhoz, hogy ennek magyarázata csupán a magasabb államadósság és a nagyobb energiakitettség.
