Kedden szavazhatja meg a parlament Orbán Viktor miniszterelnök fizetésének több mint a duplájára emelését. Sürgősséggel. Hiszen az mégsem járja, hogy az ország vezetője havonta mindössze bruttó 1,5 millió forintot keressen, akkor sem, ha egyéb jövedelmei - ami persze papíron nem az övé, hanem családtagoké és egy bizonyos jóbaráté - feltehetően egyébként is jócskán meghaladják a nevetséges miniszterelnöki tiszteletdíj összegét. A mostaniét is, és a megemelt, bruttó 3,5 millió forintos díjazást is.
A kormánypropagandából megtudhattuk, hogy Orbán Viktor egy csóró miniszterelnök, fizetése messze nem éri el az európai kormányfők keresetének átlagát, csak bolgár, horvát és lengyel kollégája keres nála kevesebbet. Látszik is rajta, mennyire megviseli ez a méltatlanul alacsony bérezés. Még egy tisztességes, tekintélyt parancsoló harci öltözetre sem futja, amikor Brüsszellel csatázik. Tehát nincs itt semmi látnivaló, ez a pénz jár a mi miniszterelnökünknek. Mégpedig sürgősen.
Mindenki más még várhat a sorára. Itt vannak például a szociális szférában dolgozók, a mentők, a tűzoltók, a rendőrök, vagy éppen a pedagógusok. Az ő béreik is siralmasak, de a munkájuk nyilvánvalóan nem annyira fontos az ország működése és biztonsága szempontjából, hogy sürgősen foglalkozni kellene velük. Elvégre nem nekik kell buggyos gatyában, szemtől szemben állniuk a brüsszeli bürokratákkal, Soros Györggyel, muzulmán migránshadakkal, szivárványsörényű, nemváltó unikornisokon az óvodák játszószobáiba vágtató drag queenekkel. Nem ők, hanem Ő az, aki magára vállalta ezt a nemes, nemzeti-keresztény feladatot, aminél semmi nem lehet sürgősebb.
Mindenki másnak el kell fogadnia, hogy béremelés most nem lesz. Csak adóemelés. De ahogy a nemvagyonos miniszterelnök együttérzően kijelentette: majd kibírják.