Túl vagyunk a hálaadó szentmisén, amelyet az 59. születésnapját ünneplő Orbán Viktor tiszteletére rendeztek kedden, és túl vagyunk azon is, hogy miseborral segítünk a háborúban álló ukránoknak. Csak a félreértések elkerülése végett: a fenti mondatban nincs szarkazmus, egyszerű tényeket közlünk. Pont úgy, ahogy egyébként maga a miniszterelnök kezelte Brüsszelben egy holland újságíró kérdését; nem küldte melegebb éghajlatra, nem esett ki a fontos államférfi szerepéből, mindössze közölte: fake news. Majd tovább lépett, a többi újságíró felé fordulva, van-e további kérdés.
A holland különben azt firtatta, igaz-e az állítás, miszerint ő Putyin bábja. Magyarul biztos valami frappánsabbat mondott volna ennél, de ez a kijelentése is szárnyra kapott, és ha így van, miért kellene keresni valami szellemesebb mondatot. Maradjunk tehát mi is ennél: fake news, hamis hír. Hát mi más lenne, miként is lehet ilyen bornírt dolgot feltételezni olyasvalakiről, akiért szentmisét tartanak. Amúgy ez utóbbi nem először esett meg, legfeljebb hajdanán még sokakat megbotránkoztatott a dolog, egyesek személyi kultuszt kiáltottak, de persze botrány nem lett belőle. És miután Orbánt magát nem zavarta, hogy egyes hívők ennyire fontosnak tartják a születésnapját, a későbbiekben már állandóvá vált a megemlékezés.
Gondolom, jövőre, a miniszterelnök hatvanadik születésnapján már egyenesen az esztergomi bazilikába zarándokolnak majd az Orbán-hívők - biztosra veszem, hogy egy ilyen eseményt maga az érintett sem hagyhat ki. Persze tudom, hogy ma még egy ilyen ünnep bejelentése csak fake news, legalább annyira, mint az, hogy a kormányfőnk Putyin bábja lenne. Lám, most is megszavazta az uniós szankciócsomagot, habár úgy, hogy mi, magyarok továbbra is Putyinhoz láncolhatjuk magunkat. De nem a „bábság” miatt, hanem a magyar emberek érdekében. A magyar emberek ugyanis nem akarják megfizetni a háború árát, a magyar emberek ki akarnak maradni a háborúból, és ez csakis úgy érhető el, ha Vezérük harcba száll az Európai Unióval, annak valamennyi tagállamával, és megvédi az olcsó olajat. Megint ideírom: ez sem gúnyolódás, ellenkezőleg, önmagában a brüsszeli sikerért is megérdemelne Orbán Viktor egy szentmisét. Ráadásul nagyjából épp a születésnapján kényszerítette térdre az uniós országok vezetőit, akik közül sokan – nem mellesleg: titokban – valójában hálával adóztak magyar kollégájuknak, hisz a sikere egyben az ő javukat is szolgálta.
Eközben pedig fájhat Putyin feje: nem sokra megy azzal, hogy a barátja kitartott mellette, noha abban bízott, hogy Orbán – nem a bábja – teljes mértékben megtorpedózza a szankciókat. Az oktondi Unió azonban inkább kompromisszumot keresett. Legyen meg Orbán születésnapi ajándéka, hadd folyjon az orosz olaj Magyarország felé, mondhatták, áldozzunk érte egy szentmisét, tekintsük ezt egy win-win akciónak. Van megállapodás, vannak szankciók, Magyarország meg megkapja azt, amit kért. Orbán nyugodtan elbábozhatja, hogy teljes sikert aratott. No de vajon Putyin elégedett lesz-e vele?