Transparency International;korrupciógyanú;lélegeztetőgép;Külgazdasági és Külügyminisztérium;

- Újabb lépéssel közelebb kerültünk, hogy megtudjuk, kik kaszáltak a korrupciógyanús lélegeztetőgép-beszerzésen

Különféle gyanús számlákra utalta a berendezések ellenértékét a Szijjártó Péter vezette tárca - hamarosan kiderülhet, ki engedélyezte a tranzakciókat. 

Újabb pert nyert a Transparency International (TI), így ki kell adnia a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, kik engedélyezték a szerződéskötést a lélegeztetőgépek beszerzéséről, hogyan és milyen eredménnyel világították át a malajziai beszállító céget sőt, maga a vállalkozás a hazai szabályok szerint átláthatónak minősült-e.

A szervezet hétfői közleményében emlékeztetett, több közérdekű adatigénylést is benyújtottak már az általuk „durva korrupciós” botránynak nevezett ügy feltárása érdekében. Az már korábban kiderült, hogy a „lassan kacattá váló” lélegeztetőgépek tovább értékesítésével eredetileg megbízott külügyi tárca egyetlen darab készüléket sem tudott eladni. A feladatot az EMMI örökölte meg, mely megtagadta a válaszadást, amit a TI beperelt - ezt ugyancsak első fokon megnyerték. 

Azonban úgy vélik, a lélegeztetőgép-biznisz minden bizonnyal legbizarrabb szála ugyanis a malajziai Datuk Vinod Shekar feltűnése a beszállítók között. A hazájában pénzügyi bűncselekményekkel gyanúsított „üzletember” több mint hatezer lélegeztetőkészüléket adott el a magyar kormánynak mintegy 178 milliárd forintért. Vagyis a lélegeztetőgépekre elszórt 300 milliárdnak majdnem a kétharmada nála landolt – pontosabban mégsem, mivel 

a szerződéseket aláíró külügyminisztérium a pénz jelentős részét még csak nem is a beszállítónak, hanem különféle hongkongi és szingapúri bankszámlákra utalta át.

A külügy mindent tagad - többek közt azt is, hogy rendelkezik a maláj beszállítók átláthatóságát igazoló adatokkal. Egyébként maga az Alaptörvény is előírja a közbeszerzéseken induló cégek tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát. A TI Magyarország, miután a kabinet a saját maga által „összetákolt” Alaptörvény rendelkezéseinek betartását sem tartja szükségesnek, kikérte a külügytől a „felettébb gyanús” szerződések különféle részleteit, így például azt, hogy kik engedélyezték a szerződéskötést, hogyan és milyen eredménnyel világították át a malajziai beszállító céget sőt, maga a vállalkozás a hazai szabályok szerint átláthatónak minősült-e. Mindezek mellett talán a legfontosabb részlet mégis az, hogy ki és miféle okok alapján engedélyezte a 178 milliárd forint ismeretlen hátterű hongkongi és szingapúri bankszámlákra utalását.

Az ügyben a Fővárosi Törvényszék első fokon a TI Magyarország javára döntött az eljárásban, így egy lépéssel közelebb kerülünk a kormány súlyosan korrupt lélegeztetőgép bizniszének most még titkolt részleteihez - zárul a szervezet tájékoztatása.