Olyannyira, hogy a háború eszkalációjának veszélye mellett a Hirosimára ledobott amerikai atombomba pusztításához mérhető katasztrófa réme is felmerült. Szakértők úgy gondolják, hogy bár Oroszország nyitva tartja a Moldovába terjeszkedéshez a kiskaput, az ehhez szükséges katonai ereje jelen helyzetben kevés.
Rusztam Minnyekajev, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese múlt pénteken beszélt arról, hogy az orosz hadsereg Ukrajna elleni „különleges hadművelete” második szakaszának célja az is is, hogy szárazföldi kijáratot biztosítson a Dnyeszter-mentéhez, ahol "az orosz ajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak". Hétfőn aztán a 2,6 millió lakosú Moldovából de facto kiszakadt Dnyeszteren túli területen robbanások sorozata történt. Ugyanekkor az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy a Transznisztriában állomásozó orosz csapatokat teljes harckészültségbe helyezték.
Az oroszok el akarják foglalni Dél-Ukrajnát is, kijáratot akarnak a szakadár TransznisztriáhozMinden jel provokációra utal, egyik támadásban sem sérült meg senki. Az EU-integrációra törekvő Moldova kedden a Legfelsőbb Biztonsági Tanácsának ülését is összehívta a helyzet súlyosságára való tekintettel, nemzetközi szereplők sora figyelmeztetett a háború eszkalációjának veszélyére és kritikusnak nevezték a moldovai helyzetet.
Szerda reggel aztán szintet lépett a fenyegetés, amikor Európa legnagyobb fegyverraktárát érte támadás. A legnagyobb moldovai portál, az Unimedia közölte: az ukrán határtól négy kilométerre fekvő Cobasna településen található lőszerraktárban 22 ezer tonna jórészt lejárt szavatosságú fegyvert és lőszert tárolnak és felügyelnek a helyi orosz erők. A moldáv tudományos akadémia úgy értékeli, a raktár esetleges felrobbanása a Hirosimára ledobott atombomba hatásával lenne egyenértékű - írja az Unimedia.
A szakadárok szerint Ukrajnából indított drónok nyitottak tüzet a fegyverraktár irányába. Áldozatok, sérültek ezúttal sem voltak, maga a fegyverraktár nem robbant fel. A Kreml azonban „aggódik állampolgárai” és az erőszakos cselekmények miatt, a transznisztriai oroszok jó része ugyanis rendelkezik orosz állampolgársággal is. Veszélyes szintre ért a nyilatkozatháború is. A szakadárok kezdettől ukrán provokációról beszélnek, Kijev viszont állítja, Moszkva áll a háttérben. Szerdán nagy vihart kavart Zelenszkij ukrán elnök tanácsadójának nyilatkozata. Olekszij Aresztovics a moldovai Open.md portál által idézett videointerjúban azt mondta, „Ha szükséges, sec-perc alatt megoldhatjuk a Dnyeszteren túli problémát", de ehhez előbb a moldovai hatóságoknak kell segítséget kérniük, mert Kijev csak „hivatalos megkeresés után avatkozhat be”. Aresztovics hozzátette: Ukrajna mellett Románia segíthet Moldovának az oroszbarát szeparatisták esetleges katonai agressziója esetén.
Bukarest azonban visszafogottan reagált, holott Románia kistestvérének tartott ország, Moldova sorsa nem közömbös számára. Nicolae Ciuca román kormányfő, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter kedden Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnökkel többek között a transznisztriai helyzetről is, de semmiféle esetleges román katonai beavatkozást nem helyeztek kilátásba. Nem is tehetik, hiszen Románia NATO-tagállam, de egy esetleges moldovai katonai konfliktussal újabb háború törne ki az észak-atlanti szövetség közvetlen szomszédságába. És nem zárható ki az eszkaláció. Az orosz hadsereget ugyan lefoglalja a donbászi csata, de Transznisztriában mintegy 1600 orosz katona állomásozik, a szakadár hadseregnek 5000-7000 katonája van. Ez a haderő további orosz erősítés nélkül is igen komoly csapást mérhetne Európa legszegényebb országára, Moldovára.
