Nem sikerült megőrizniük az ellenzéki pártoknak a 2022-es április 3-i országgyűlési választáson a két és fél évvel azelőtt, a 2019-es önkormányzati voksoláson megszerzett előnyüket a városokban, és még az ellenzék „bástyáinak” számító településeken, mint a fővárosban és a megyei jogú városok zömében is jelentős veszteségeket szenvedett – derül ki a Republikon Intézet Népszavához eljuttatott friss elemzéséből.
A kutatás tíz olyan várost, illetve hozzájuk kapcsolódó választókerületet vizsgált meg az országgyűlési választások tükrében, ahol két és fél éve ellenzékivé vált az önkormányzat vezetése. Ezek: Baja, Dunaújváros, Eger, Érd, Jászberény, Miskolc, Szentendre, Szombathely, Tatabánya és Vác. Más településk esetében sikeresen tudott fordítani a Fidesz-KDNP.
Az ellenzék mindössze Dunaújvárosban tudta megtartania vezető pozícióját az ellenzék, azonban még ez az eredmény sem volt elég arra, hogy a jobbikos közös jelölt, Kálló Gergely megtartsa a 2018-ban és 2020-ban már megnyert dunaújvárosi központú Fejér 4-es választókerületet.
A 2018-as, a kormánypártoknak ugyancsak kétharmados győzelemhez vezető parlamenti választáshoz képest is nagy a visszaesés: az ellenzék átlagosan 12 százalékponttal szerepelt rosszabbul az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok tekintetében, mint négy éve. Egerben 14 százalékkal, Miskolcon pedig 17 százalékkal értek el kisebb arányt az ellenzéki összefogás pártjai (2. táblázat). A kiválasztott települések közül egyedül Szombathelyen volt számottevően kisebb az ellenzéki szavazótábor olvadásának a mértéke, megközelítőleg nyolc százalék. A vasi megyeszékhely egyébként azon kevés települések egyike, ahol a Fidesz-KDNP nem tudott erősödni.
A két nagy tábor közötti különbség csökkent az ellenzéki bástyának számító települések esetében is. Budapesten 21-ről 8 százalékpontra szűkült az ellenzék előnye, de Szegeden, illetve Tiszaújvárosban is csökkent az olló a két tábor között, bár kisebb mértékben. Szegeden 25-ről 12 százalékra, Tiszaújvárosban 37,5 százalékról 21 százalékra olvadt az ellenzék előnye.
A Republikon elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy 2018-ban az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatokat tekintve a Fidesz-KDNP csaknem 48 százalékot ért el országosan, míg az ellenzéki pártok – a DK, az Együtt, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd – összesítve 49 százalékot.
Ez az arány 2022-ben 52,5 és 37 százalékra módosult, vagyis az ellenzéki pártok szavazatainak egy százalékos előnyéből több mint 15 százalékpontos hátrány lett az elmúlt négy év alatt. Míg 2018-ban 120 településen kapott több szavazatot valamelyik ellenzéki párt jelöltje a kormánypártok indulójával szemben, addig 2022-ben ez a szám a közös indulás ellenére 58-ra csökkent, ami több mint 50 százalékos visszaesést jelent.
Ami a Fidesznek a falu, az ellenzéknek a főváros, de a 2024-es önkormányzati választás hozhat kellemetlen meglepetéseket Újra megszerezte a kétharmados többséget a Fidesz-KDNP, Orbán Viktor még négy évig maradhat hatalmon