,,Egy, a való világban végzett kísérletben tanulmányozzuk a pártkötődésű média hatását. 2020 szeptemberében felkértünk olyan embereket, akik az erősen republikánus Fox News tévét nézik, hogy váltsanak a mérsékelten a demokraták felé hajló CNN-re. 15 dollárt fizettünk nekik óránként, hogy négy hétig naponta hét órában ez utóbbit nézzék. Ebben az időben a CNN News főleg a Covid-19-járványra, a rasszizmusra és Trump bizonyított tévedéseire, hibáira koncentrált. A Fox az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő radikális mozgalom, a Black Lives Matter tüntetésein tapasztalt erőszakot mutatta be, és azt, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt és a demokraták támogatják a tüntetéseket. Eközben a csatorna bagatellizálta a világjárvány súlyosságát” - olvasható az Open Science Framework (Nyílt Tudományrendszer) által a saját honlapjukon megjelentetett - szakértők által még nem ellenőrzött - tanulmányban.
A Fox az egyik legnépszerűbb, országosan, ingyenesen fogható tévécsatorna Amerikában valamivel több, mint két millió nézővel főműsoridőben, erős (csaknem száz százalékos) kötődéssel a Republikánus párthoz, illetve annak ideológiájához, míg a CNN tavaly csak a 11. volt a kábeltévék nézettségi listáján főműsoridőben, valamivel több, mint hatszázezer nézővel, akik mérsékelten a demokraták felé hajlanak.
,,Annak ellenére, hogy a Fox nézői nagyon határozottan pártkötődésűek, a változás médiafogyasztási szokásaikban többrétegű hatásokat eredményezett a tényeket illető hiedelmeikben, hozzáállásukban, abban, hogy milyen kérdéseket gondolnak fontosabbnak általános politikai felfogásukban” - olvasható a tanulmány bevezető összefoglalójában. Joshua Kalla, a Yale Egyetem politikatudományokkal foglalkozó adjunktusa, az egyik szerző szerint ez azt jelentette, többet törődtek a Covid-19-el, több információt szereztek az aktuális történésekről, sokkal támogatóbbak lettek az e-mail szavazatok iránt (amiket a republikánusok és Trump az elnökválasztás előtt és utána is kifogásolt, mondván, hogy lesznek köztük elcsalt szavazatok), és negatívabban viszonyultak Trumphoz. Ami igazán érdekes, a csoport tagjainak csökkent az elfogultsága a Fox iránt, kevesebben értettek egyet azzal az állítással, hogy “ha Trump valami rosszat tenne, a Fox News beszámolna róla”.
Öt százalékponttal nőtt annak a valószínűsége, hogy a kísérlet résztvevői elhiggyék, létezik a hosszú covid, és hat százalékponttal azé, hogy azt gondolják, számos külföldi ország jobban kezeli a járványt, mint az Egyesült Államok. Ugyanakkor 10 százalékponttal csökkent azok száma, akik elhitték, hogy Joe Biden támogatói örültek, amikor rendőrtiszteket lőttek le, és 11 százalékponttal zuhant azok száma, akik szerint fontosabb, hogy az elnök az erőszakos tüntetőkkel foglalkozzon, mint a koronavírussal.
Az eredmények a két szerzőt David Broockmant (a Berkeley Egyetem politikai magatartást kutató adjunktusa) és Kallát is meglepték, mivel a kísérletben résztvevők alapjáraton meggyőződéses Trump-szavazó republikánusok voltak, akik erős elfogultsággal viseltettek a Fox News iránt, és nagyon utálták a CNN-t. „Ennek ellenére úgy, hogy fizettek nekik azért, hogy a CNN-t nézzék, mégis megváltoztak a hiedelmeik és a véleményük” – írta Kalla egy Twitter-bejegyzésben. Az is igaz viszont, hogy a változások elhalványulhattak, miután a fizetés megszűnt.
Ezzel együtt a kísérlet mindössze négy hétig tartott, és további hosszabb és rövidebb távú kutatásokra, valamint a kísérlet fordított irányú (CNN-nézők Fox Newsra kapcsoltatása) lenne szükség ahhoz, hogy tudományosan megalapozottabb eredményekről lehessen beszélni.
A kutatást a Bloomberg is szemlézi, megemlítve, hogy egy 15 évvel ezelőtti tanulmányban a közgazdászok arra a következtetésre jutottak, hogy a Foxnak való kitettség mérhető hatással van a választásokra. Az 1996-os és 2000-es választásokon 0,4-0,7 százalékponttal növelte a republikánus szavazatok arányát, ami nem sok, de egy szuperszoros küzdelemben számíthat. Van olyan nézet, hogy a Fox sokkal inkább csak visszhangozza, mint irányítja a véleményeket. De David Broockman és Joshua Kalla eredményeiből az derül ki - írják -, hogy ez nem így van. Az átkapcsolók öt százalékponttal magasabb arányban fogadták el azt, hogy az emberek szenvedhetnek hosszú lefolyású Covid-19-betegségben, és hat százalékponttal magasabb arányban hitték el azt, más országokban jobban kezelik a járványt, mit az USA-ban. Azt viszont 13 százalékponttal kevesebben hitték el, hogyha megválasztanák Bident, “több rendőrt lőnének le a BLM-aktivisták”. Ezek számottevő eredmények, még akkor is, ha a pénzért áttérített nézők alapvetően megtartották nagyon is szélső-jobboldali nézeteiket.
Az egyik tanulság, amit levonhatnak ebből a kísérletből, az az, hogy senkit sem lehetetlen elérni, ez még egy ilyen rövid, egy hónapig végzett kísérletből is kiderült. A politikai befolyásnak az a módja, amikor a pártos média egyszerűen figyelmen kívül hagyhatja a kényelmetlen történeteket, potenciálisan komoly kihívást jelent a demokratikus elszámoltathatóság számára.
