- Magas kerítések, milliárdos botrányok – NER-es fellegvárban is győzne az ellenzék április 3-án

Budai sétánk elején megtekintettük a Lánchíd Palotát, ami 2019 óta a Nemzetközi Beruházási Bank, az „orosz kémbank” székhelye. Ha látnánk őket, ne tegyünk megjegyzéseket az alkalmazottakra, diplomáciai mentességet élveznek. A „Putyin-bank” ittlétének értelmét se firtassuk, tevékenysége nem áll a magyar hatóságok felügyelete alatt. Inkább integessünk föl a Karmelita kolostor irányába, innen pár száz méter. Ha Orbán Viktor sasfészkét látni is akarjuk, menjünk fel a szemközti Hotel Clark Budapest tetőteraszára.

Mi így tettünk, következő állomásunk a hotel volt. Egykor a Budai Takarékpénztár épülete állt a helyén, a világháború után lebontották. A hotelt a NER-közeli Market Építő Zrt. emeltette négy éve, Szijjártó Péter külügyminiszter „házi bankja”, az Eximbank adott hozzá 7,5 millió eurós hitelt. A miniszterelnököt magángépen reptető Garancsi István mellett Scheer Sándor a hotel tulajdonosa.

Utunkat a Hunyadi János úton folytattuk. Vetettünk egy pillantást arra a házra, ahol egykor az I. kerület korábbi fideszes polgármestere, Nagy Gábor Tamás intézett egy 60 négyzetméteres hajlékot Tiffán Zsolt cégének havi 47 ezres bérleti díjért, miután az önkormányzat 300 milliót áldozott az épület felújítására. A NER-közeli vállalkozó korábban a Fidesz baranyai elnöke és parlamenti képviselő volt. A Pala utcába csak bekukkantottunk: Nagy Gábor Tamás anno itt intézett önkormányzati lakást a szüleinek, volt felesége cégének. Ennek az épületnek a felújítására is ráköltöttek közpénzt, 324 milliót.

Végállomásunk a kulisszaépítészet gyöngyszeme, a Lónyay–Hatvany-villa volt. Az eredetit 1944 telén bombatalálat érte, lebontották, most egy játszótér helyén épült újra, ez húsz évbe és több mint kilencmilliárd forint közpénzbe került. A villa a Fidesz pártalapítványa és házipénztára, a Batthyány Lajos Alapítvány székhelye. Negyedórás sétánk után a budai várban benézhettünk volna Orbán Ráhel barátja, Zsiday Zoltán Roy valamelyik éttermébe is.

Hollik István inkább nem indul

Bár ilyen és ennél súlyosabb témákat is bemutató NER-történeti sétákat az ország számos pontján meg lehetne hirdetni, Budapest 1-es számú országgyűlési egyéni választókerülete – amely az I. és az V. kerületet foglalja magába, valamint a VIII. és a IX. került egy részét – olyan sok NER-es történettel „gazdagodott” 12 év alatt, hogy arról köteteket lehetne írni. Az Egységben Magyarországért képviselőjelöltje, az LMP-s Csárdi Antal országgyűlési képviselő egyik kampánylapjába is csak néhány ügy fért bele: a Bástya utcai ingatlan, a Gerlóczy utcai telek, a Bajcsy-Zsilinszky utcai üzletek, a Vadász utca, a Hold utcai piac. Továbbá: 1,6 milliárdos ingatlanvagyon kiárusítása egy tinédzsernek, a Völner-botrány szereplőinek trükközései – a közvagyon rendszerszintű kijátszása.

A 2018-as országgyűlési választáson Csárdi Antal a szavazatok 48,7 százalékával nyerte a körzetet, miközben fideszes ellenfele, Hollik István mintegy kétezer szavazattal többet kapott, mint a 2014-ben itt győztes Rogán Antal. A propagandaminiszter akkori 45 százalékos győzelmét annak is köszönhette, hogy nyolc éve még nem volt széles körű ellenzéki együttműködés. 2014-ben az egykori DK-s Kerék-Bárczy Szabolcs mögött öt párt sorakozott fel, az LMP és a Jobbik nem. Összefogással már akkori is az ellenzéki jelölt lehetett volna a befutó – matematikailag legalábbis.

Csárdi Antal 2018-as győzelméhez hozzájárult, hogy az MSZP–Párbeszéd jelöltje, Váradiné Naszályi Márta, a momentumos Fekete-Győr András és az Együtt színeiben induló Juhász Péter is visszalépett a javára, még a Jobbik támogatói is részben átszavaztak Csárdira. Civil szervezetek taktikai szavazásra buzdították a választókat, hogy egyéniben a legesélyesebb ellenzéki jelöltet támogassák – a taktikai szavazás országosan 15 mandátumot hozott akkor az ellenzéki pártoknak. Az előválasztás eredményei most megkönnyítik a kormányt leváltani akaró szavazók dolgát.

Az 1-es számú országgyűlési egyéni választókerület 2018 előtt fideszes fellegvár volt – 2011 előtt, még a kétfordulós választási rendszerben az I. kerületben négyszer nyert országgyűlési választást 50 százalék feletti támogatással Nagy Gábor Tamás. (Ilyen eredmény az V. kerületben az SZDSZ-es Pető Ivánnak kétszer, Rogán Antalnak egyszer sikerült.) A változást jelzi: a 2019-es önkormányzati választáson az I. kerületben szoros versenyben polgármesteri székbe juttatták Váradiné Naszályi Mártát a választók – az 1998 óta itt polgármesterkedő Nagy Gábor Tamásra akkor épp annyian szavaztak, mint 2014-ben. Az európai parlamenti választáson szintén az ellenzék kapott több szavazatot az I. kerületben, holott a kormánypártoknak ez volt a negyedik legsikeresebb kerülete.

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik idén nem méretteti meg magát egyéniben. Csárdi Antal kihívója ezúttal Böröcz László, akinek családja nyolc trafikot működtet. Böröcz akkoriban volt az V. kerület önkormányzati képviselője és alpolgármestere, amikor felpörögtek a Belváros korrupciós ingatlanügyletei. A Fidelitas egykori elnökeként ő kezdeményezte a ProvokátorFigyelő oldal létrehozását – ellenzéki tüntetők, azaz „provokátorok” listázását névvel és fotóval –, országgyűlési képviselőként pedig azt a lakásprivatizációs törvényt, ami első körben az ország összes önkormányzatának elvette volna a lakásvagyonát, azoknak több ezer milliárdos vagyonvesztést okozva, teljesen ellehetetlenítve a szociális bérlakásszektort. (Ezzel fideszes polgármesterek haragját is kivívta, és ritka cselekvésre késztette Áder János köztársasági elnököt: a törvényterveztet alkotmánybírósági kontrollra küldte.) A törvény második körös változata már „csak” a fővárosi világörökségi területet érinti.

Magas kerítések mögött épülnek fel a NER-elit haciendái 

Budapest 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületéhez több szempontból is hasonlít a 3-as számú országgyűlési egyéni választókerület, amely a XII. kerületet, valamint a II. kerület egy részét foglalja magába. A választásokon a szavazók részvételi aránya itt is mindig magasabb az országos átlagnál, és a 2006 óta itt polgármesterkedő Pokorni Zoltánnak köszönhetően a Fidesz erős bázisa – 2011 előtt, még a kétfordulós választási rendszerben az XII. kerületben négyszer nyert országgyűlési választást 50 százalék feletti támogatással Pokorni. A Hegyvidék az a vidék, ahol magas kerítések mögött épülnek fel a NER-elit haciendái – Mészáros Lőrinc is itt építkezik –, lakóparkok nőnek ki ősfás parkokban. 2018-ban – 2014-hez hasonlóan – öt párt támogatásával szállt versenybe a DK-s Bauer Tamás a fideszes Gulyás Gergellyel, ám Bauer javára az LMP és a Momentum, ahogy a Jobbik és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltje sem lépett vissza. S bár Gulyást kevesebben támogatták, mint Fónagy Jánost 2014-ben, a szavazatok 42,7 százalékát így is elvitte. Taktikai szavazással Bauer valószínűleg nyerhetett volna, a szavazatok 39 százalékát így is megkapta.

Gulyás miniszter idén nem méretteti meg magát egyéniben. A körzetben helyette az „emberarcú fideszesnek” aposztrofált Fürjes Balázs száll ringbe. Mivel az ősfideszes Fürjes 2018 óta a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, számos NER-közeli beruházás egyik kulcsfigurájának számít. Kormánybiztosként korábban olyan ügyek tartoztak hozzá, mint a 2014-s holokauszt emlékévre ígért Sorsok Háza, ami azóta sem nyílt meg, a Duna Aréna és a Puskás stadion túlárazott felépítése, vagy a kínai Fudan Egyetemmel megfejelt Diákváros szervezése.

Az Egységben Magyarországért a Momentum elnökségi tagját és országos kampányfőnökét, Hajnal Miklóst indítja e körzetben az országgyűlési választáson. Hajnal a 2017-s NOlimpia kampányban vált ismertté, volt a Momentum szóvivője, valamint kampányfőnöke a 2019-es Európa Parlamenti választáson. Múlt nyáron beperelte a Gazdasági Versenyhivatalt, mert a hivatal nem indított vizsgálatot a Testnevelési Egyetem szerinte kartellgyanús ügyében. A bíróság a választás utáni negyedik napra, április 7-re tűzte ki a tárgyalást. A Fidesz médiája cserébe „diplomabotrányt” kreált Hajnalnak, amelyet tavaly november óta sulykol. A Momentum politikusa 2017-ben egy tévéműsorban közgazdászként hivatkozott magára, pedig abban az évben függesztette fel a tanulmányait az Oxfordi Egyetemen.

A választókerületben mindenesetre szoros meccs várható: az Iránytű Intézet márciusi kutatása szerint Hajnal Miklósra a választók 42 százaléka szavazna, Fürjesre 38 százalék, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergely támogatottsága 9 százalékos.