A választás előtti hónapok során jelentősen lecsökkent a bizonytalanok aránya, és mindkét tömb számára létfontosságú, hogy a fennmaradt aktív bizonytalanokat elvigyék szavazni. Nehéz azonban megállapítani, hogy a fennmaradó bizonytalanok közül kik azok, akiket még mozgósítani lehet, és hányan maradnak passzívak - derül ki a Republikon Intézet szombaton közzétett gyorselemzéséből.
E szerint nem hozható létre egy homogén sablon a bizonytalan szavazóról, bár elmondható, hogy az átlagos bizonytalan válaszadó legnagyobb valószínűséggel fiatalabb, alacsony végzettségű, jellemzően nő, aki nem Budapesten vagy megyeszékhelyen, hanem inkább vidéki községekben és városokban él, ám ez újabb erőltetett tömbösítése lenne egy összességében heterogén társadalmi csoportnak. Az látható, hogy a bizonytalanok jelentős része a fiatalabb korosztályba tartozik. A fiatalok aktivizálásának kérdése régóta fontos téma, és a jelenlegi, szoros választási versenyben döntő jelentőségűvé válhat, hogy az ellenzéknek sikerül-e ezt a csoportot jobban megszólítania. Bár az ideológiai beállítottság nem a választási kampány utolsó hetében alakul ki, sokak esetében ilyenkor dől el, hogy el fognak-e menni szavazni.
A biztos pártválasztók a szoros választási versenyben feltehetően részt fognak venni a választáson, így még inkább felértékelődik a bizonytalanok szerepe.
A kormányzással kapcsolatos vélemények azt sugallják, hogy a bizonytalanok körében az ellenzéknek nagyobb tartalékai vannak, a kérdés az, hogy ezek a választók április 3-án elmennek-e választani.
Összességében elmondható, hogy a bizonytalanok inkább elégedetlenek voltak a kormány teljesítményével - zárul a Republikon értékelése.
