Románia és Lengyelország szerint is szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére az Ukrajnát ért orosz agresszió kapcsán, ezért a júniusi madridi NATO-csúcs előtt összehívják a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját a keleti NATO-tagállamok álláspontjának összehangolása érdekében – jelentette be kedden Klaus Johannis román államfő Bukarestben, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt.
Közös sajtótájékoztatójukon mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak.
Johannis elmondta: Lengyelország és Románia kölcsönösen küld katonákat az országaik területén szervezett NATO-missziókba. A román elnök szerint a Fekete-tenger térségében fokozni kell a NATO katonai jelenlétét – szigorúan defenzív válaszlépésként – Oroszország agressziójára, mielőbb meg kell alakítani a NATO romániai harccsoportját.
A többi között ez is téma lesz a csütörtöki brüsszeli rendkívüli NATO-csúcson is, amelyen Joe Biden amerikai elnök is részt vesz.
Duda arról beszélt, hogy Oroszország példátlan agressziója egy független, szuverén állam ellen olyan új helyzetet teremtett, amely új NATO-koncepció kidolgozását teszi szükségessé. Hangsúlyozta:
„A szövetségeseknek meg kell érteniük, mekkora fenyegetést jelent a világ békés országai számára az atomfegyverrel is rendelkező Oroszország, amely terjeszkedni akar. Nem akarunk ismét orosz érdekszférába kerülni! Volt már részünk benne, és nem akarjuk, hogy megismétlődjön.”
A B9-ek – azaz a négy visegrádi állam, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária – közötti konzultáció megindulását 2014-ben Lengyelország és Románia kezdeményezte – írja a honvedelem.hu. Az együttműködés célja a NATO keleti szárnyán lévő tagállamok érdekeinek egységes képviselete a szövetségben és az Európai Unióban.
Románia és Lengyelország most uniós támogatást is sürgetett Ukrajna uniós szomszédai számára is a menekültek százezreinek ellátásra. Duda Törökország példáját hozta fel, rámutatva, hogy a szíriai menekültválság idején az Európai Unió milliárdokkal segítette Ankarát. Most ugyanilyen támogatást kérnek azoknak az uniós tagországoknak is, amelyek most szembesülnek menekültáradattal az Ukrajnát érő orosz agresszió miatt.
Lángok csaptak fel a csernobili atomerőmű körül, Ukrajnát elzárták az Azovi-tengertől – Percről percre