Az ukrajnai konfliktus miatt kialakult feszültség fokozódása miatt folytatják az eredetileg vasárnapig tervezett fehérorosz-orosz hadgyakorlatot – jelentette be vasárnap Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter. Arra hivatkozott:
„a határ menti térségekben egyre nagyobb a katonai aktivitás, és súlyosbodik a helyzet a Donyec-medencében”.
A tárcavezető szerint a döntést a fehérorosz és az orosz elnök hozta meg. Az eredetileg tíznaposra tervezett, „Szövetségesi Eltökéltség-2022” kódnevű közös hadgyakorlat vasárnap ért volna véget, de a legújabb döntés értelmében egyelőre nem vonják ki Fehéroroszországból a gyakorlaton részt vevő orosz csapatokat.
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető, aki Aljakszandr Lukasenka elnök ellenlábasa volt a 2020 augusztusi elnökválasztáson, élesen bírálta a lépést, ami szerinte az ország szuverenitására jelent fenyegetést.
„Az orosz csapatok jelenléte államunk területén sérti az alkotmányos rendelkezéseket, illetve a nemzetközi jogot, ezenfelül pedig veszélyezteti a fehéroroszok és a teljes térség biztonságát is”
– hangoztatta a Litvániába menekült ellenzéki.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián vasárnap, a hadgyakorlat folytatásának bejelentése után azt mondta, hogy „most kell megállítani Oroszországot. elérkezett a cselekvés ideje”. Szerinte hivatalosan is megvan minden alapja annak, hogy bevezessék az Oroszországgal szemben előkészített büntetőintézkedések legalább egy részét.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, a fehérorosz-orosz hadgyakorlat folytatásának híre után még inkább aggódik az orosz támadás lehetősége miatt. Hozzátette:
„Ez a fejlemény is azt mutatja, hogy a világ közvetlenül egy Ukrajna elleni orosz invázió előtt áll.”
A Kreml szerint ugyanakkor „provokáció az állítólagos orosz invázió dátumát illetően jóslásba bocsátkozni”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szó szerint „feszültséget szító provokációnak minősítette” azokat a nyugati nyilatkozatokat, amelyek konkrét dátumokat emlegetve bocsátkoznak jóslatokba azt illetően, hogy Oroszország mikor indíthat inváziót Ukrajna ellen.
Boris Johnson a BBC-nek korábban arról beszélt, hogy „küszöbönálló veszély” az Ukrajna elleni orosz invázió, hozzátéve: „a hírszerzési adatok erre vallanak, és ezen nincs mit szépíteni”. Kijelentette:
„A nyugati szövetségesek olyan terveket látnak, amelyek alapján az ukrajnai orosz katonai beavatkozás pusztán méreteit tekintve - az európai területen 1945 óta megvívott legnagyobb háborúnak is bizonyulhat.”
A brit miniszterelnök szerint a hírszerzési adatokból olyan tervekre lehet következtetni, amelyek alapján az orosz invázió nemcsak keletről, hanem északról és Fehéroroszországból is megindulna, és a hadműveletek részét képezné az ukrán főváros, Kijev bekerítése is. Boris Johnson szerint ezekről a hírszerzési információkról Joe Biden amerikai elnök számolt be a többi nyugati vezetőnek.
„Európa egy lépésre van a háborútól, és a békés megoldás lehetősége egyre csökken”
– nyilatkozta Petr Fiala cseh miniszterelnök is vasárnap.
A Kreml szóvivője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a dátumjóslatokra nem figyel oda, de a fesztültség növekedésével kapcsolatban figyelmeztetett:
„Amikor pedig a feszültség eléri a csúcspontot, ahogyan például most is a (délkelet-ukrajnai szakadárok fegyveresei és az ukrán kormányerők közötti) demarkációs vonalnál, akkor bármilyen szikra, bármilyen váratlan esemény vagy apró megtervezett provokáció is helyrehozhatatlan következményekhez vezet.”
A Kreml szóvivője azt is mondta, hogy „Oroszország a történelme folyamán soha senkit sem támadott meg”. Eközben Alekszandr Csuprijan, a rendkívüli helyzetek minisztériumának megbízott vezetője közölte, hogy eddig 40 ezer embert szállítottak el a donyecki és luhanszki „népköztársaságból”, és újabb ötezren vannak úton. A polgári lakosság szervezett ideiglenes kitelepítését pénteken rendelte el a két délkelet-ukrajnai szakadár terület vezetője, az ukrán kormányerők készülő offenzívájára és a harcok hevességének felerősödésére hivatkozva.
(Képünkön Oroszország és a szakadár „Donyecki Népköztársaság” lobogói a szovjet államalapító Vlagyimir Lenin emlékműve mellett Donyeck városában)
