Nyirati Klára, Baja ellenzéki polgármestere nem is tudta, hogy egy kormányzati javaslat Esztergommal együtt még az parlamentti választás előtt, szinte egyik pillanatról a másikra megyei jogú várossá nyilvánítaná a települését – írja a 24.hu, arra gyanakodva, hogy egyértelmű kampányfogásról lehet szó.
A kabinet elsősorban történelmi okokkal magyarázta a megyei jogú városi cím megadását, mivel Baja és Esztergom is 1950-ben, a „kommunista megyerendezés” során vesztette el megyeszékhelyi jogállását.
„Szerda reggel hívott a térség fideszes képviselője, Zsigó Róbert, hogy kedd éjfélkor adtak be egy javaslatot arról, hogy megyei jogú városi címet kapjon a városunk”
– mondta Nyirati Klára.
Baja vezetője szerint a lépés „válaszreakció” lehet a helyi momentumos parlamenti képviselőjelölt kampányára. Kiss László ugyanis hónapok óta az önálló Bács megyéért kampányol, amelynek Baja lenne a székhelye, a Kiskun megyéé pedig maradna Kecskemét.
A polgármester üdvözli a kezdeményezést, mondván, Bajáról órákba telik eljutni Kecskemétig, márpedig helyben nem lehet minden ügyet elintézni. Hiába van például kórházuk, számos vizsgálatra a megyeszékhelyre kell utazni. Azt is elmondta, Kecskemét elszipkáz minden forrást, hozzájuk már alig jut valami. Nyirati Klára ugyanakkor megjegyezte:
„A Fidesz csak most, a kampányban ismerte fel ezt a problémát, az elmúlt 12 évben a kormányoldal nem tett semmit az ügy érdekében, sőt 2011-ben Zsigó Róbert is megszavazta azt a törvénymódosítást, ami elzárta a megyei jogú városi címre pályázó települések elől az utat.”
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint a döntéssel Baja és Esztergom „egy olyan új klubba kerülhet, ami számos előnnyel jár” Mint sorolta, több forráshoz fognak jutni, nem kell a többi településsel versenyezniük az uniós beruházásokért.
A leendő új megyei jogú városok további állami támogatást kapnak majd a közösségi közlekedés megszervezéséhez, továbbá százezrekkel emelkedhetnek a városvezetői fizetések is.
