;

korrupció;Legfőbb Ügyészség;Polt Péter;OLAF;

- Polt Péter ügyészsége szerződést kötött az OLAF-fal, hogy megvédik az uniós pénzeket a csalóktól

Munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - közölte a Legfőbb Ügyészség pénteken az MTI-vel. E szerint a két szervezet „az eddigi kiváló együttműködését” munkamegállapodás formájában rögzítette.  A közös érdekek és célok alapján történő munka kereteit ezentúl a munkamegállapodás formálisan is biztosítja.

2020. január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälát. A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Megállapodtak abban is, hogy az eddig is jól működő kapcsolat formális megerősítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, amelynek a véglegesítésére most került sor. A munkamegállapodást az OLAF részéről Ville Itälä főigazgató, míg a Legfőbb Ügyészség részéről Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.

A két szervezet közötti együttműködés legfontosabb területe a kölcsönös információcsere és az operatív segítségnyújtás, de a megállapodás több közös képzési lehetőséget és technikai segítségnyújtást is lehetővé tesz.

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez, erre ugyanis sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség törvényi kötelezettség nélkül is mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészségben, ez pedig azt jelenti, hogy az OLAF és a magyar hatóságok közötti jó együttműködés minden eddiginél fontosabb lesz azért, hogy megvédjük az uniós pénzeket a csalóktól

– idézte a Euronews az OLAF főigazgatójának nyilatkozatát. Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, de a magyar ügyészség a részt nem vevő országok hatóságai közül elsőként és eddig egyetlenként 2021 áprilisában munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészséggel a közös működés érdekében.

Nem világos, hogy a gyümölcsöző együttműködés eredményeként, de az OLAF alig akarta kiadni a 2015-ig Orbán Viktor veje, Tiborcz István résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. csalási ügyéről szóló 133 oldalas jelentését, amelyből oldalakon át eltakarták a szöveget.

Az OLAF legutóbbi, 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat, amit kimagaslónak neveztek, mivel közel a duplája a 37 százalékos uniós átlagnak. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás, a legutóbbi két év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás. A közlemény arra is kitért, hogy az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban és 2021-ben 2-2 ajánlás érkezett.

Oroszországnak és Kínának is hasznos lenne, ha Orbán Viktor maradna hatalmon, de akár a Fidesz, akár az ellenzék nyer április 3-án, ha a másik fél megkérdőjelezi az eredményt, az nem szolgálja sem a nemzeti érdekeket, sem az európai demokráciák biztonságát.