A háború csütörtökön fog kitörni. Legalábbis erre készülnek a corki halászok, akik hajóikkal kivonulnak, hogy egy orosz haditengerészeti lőgyakorlat kellős közepén gyakorolják a mesterségüket. Az ír partoktól 240 kilométerre lévő térség nemzetközi vizeknek számít, ugyanakkor Írország kizárólagos gazdasági övezete, tehát ha az oroszok nem lőnének, hanem halásznának, azzal nemzetközi jogot sértenének.
A dublini orosz nagykövet szerint nem lesz ez olyan fene nagy ügy, talán ha három-négy hajó pufogtat egy kicsit, amire a halászok azt mondják, hogy nagyjából félmilliárd tonna tőkehal van arrafelé a vízben, abból élnek ők, a családjaik, meg az egész partvidék, úgyhogy ha harc, hát legyen harc. A tervezett lövészet ráadásul nem csak a tőkehalakat veszélyezteti, arrafelé fut néhány nagy kapacitású tenger alatti optikai kábel, amelyen az Európa és Észak-Amerika közötti internetes forgalom zöme zajlik. Arról e sorok olvasói is elég gyorsan értesülnének, ha ezekkel történne valami.
Írországnak jelentéktelen, ezer fős hadiflottája van, amelynek zászlóshajója a nem egészen kétezer tonnás Eithne, úgyhogy nagy tengeri összecsapástól nem kell tartani. Legfeljebb az ír halászok – bár ez nem feltétlenül befolyásolja Vlagyimir Putyin döntéseit - a közeljövőben nem szoknak át a whiskey-ről a vodkára. Valamit valamiért, bár - a humorista Stephen Leacockot idézve - ezen történetünk szempontjából ennek különösebb jelentősége nincsen, miután történetünk Írországtól háromezer kilométerrel keletre játszódik. És nem is ennyire vicces.
Az Ukrajna körül felsorakozott orosz haderő nem elég a hat és fél magyarországnyi, 44 milliós ország megszállására. Még úgy se, ha gyorsan megkétszereznék, ami elvben lehetséges, de ennek egyelőre semmi jele. Ahhoz azonban túl nagy, hogy egyszerűen fogja magát és visszatérjen a laktanyákba. Valami a kettő között lesz, ahogy arra Joe Biden amerikai elnök akaratlanul is utalt, amikor azt mondta, hogy kisebb behatolásra persze más lenne a válasz, mint egy nagy invázióra.
Nem érdemes komolyan venni, hogy a külföldnek fogalma sincs, mi jár Putyin fejében. Túl a nyilván létező hírszerzési értesüléseken, nincs olyan sok választása, másrészt teljesen egyértelmű, mi a célja. Ha máshonnan nem, hát a tavaly nyáron az oroszok és ukránok történelmi azonosságáról publikált cikkéből: vissza akarja terelni az elkóborolt Ukrajnát, ha másképp nem megy, hát tankokkal.
A Nyugat mindent megtesz azért, hogy ez túl drága legyen neki. Érdekes katonai részlet, hogy a modern páncéltörő rakéták tömeges megjelenése miként módosítja a hagyományos szárazföldi hadviselést, csökkenti-e a nehéz harckocsik szerepét, de jobb lenne ezt számítógépes szimulációkban elpróbálni, különben túl sok ember hal bele a kísérletbe.
Senki sem akar háborút – legfeljebb vannak politikusok, akik másoknál könnyebben nyúlnak ehhez az eszközhöz. Putyin a csecsenek, a grúzok és az ukránok esetében már megtette. Csehov óta tudjuk, hogy ha a színpadon megjelenik egy puska, annak előbb-utóbb el kell sülnie, különben minek van ott. Reméljük, hogy az ír halászok azért megússzák.