Esterházy Péter és özvegye Gitta magánkönyvgyűjteményének ad helyet tegnaptól a róluk elnevezett könyvtár. Az írót öt évvel ezelőtt vesztettük el, ezek a kötetek a dolgozószobájának lelkét adták. Ahogy Kemény István József Attila-díjas író fogalmazott a könyvtár szelleméről a megnyitón: „Milyen méltó dolog lenne egy díj, íróknak, vagy akár más művészeknek, tudósoknak, gondolkodóknak. Nem pénzzel járna, hanem egy ággyal, amit beállítanának ide középre, és a díjazott itt alhatna egyszer, Esterházy Péter és Gitta könyvei között. Mégsem díj lenne: kitűntetés.”
Prőhle Gergely, a Magyar Evangélikus Egyház főfelügyelője, volt diplomata és államtitkár a kultúra napja előtt egy nappal átadott könyvtár megnyitóján elmondta: kutatók és látogatók számára egyaránt fontos lehet a most publikussá váló gyűjtemény. Hozzátette: többek között középiskolai irodalomóráknak is helyet adnak majd az irodalomnak ezen élő szentéjében.
A gyűjteményt 12 118 kötet alkotja. Darabjai, és az azokban olvasható, Esterházy pályatársai által neki és családjának intézett dedikációk megtekinthetőek a liberty.lutheran.hu oldalon is, az Evangélikus Országos Gyűjtemény online adatbázisában.
Könyvészeti ritkaságok nincsenek a gyűjteményben, ez egy modern értelmiségi könyvtár – mondta Zászkaliczky Zsuzsanna, a könyvtár egyik kurátora. Érdekességét nem a könyvek ritkasága, hanem az Esterházy Péternek és Gittának címzett dedikációk adják. Vannak kedvesek, barátságosak, egyszerűek és általánosak, valamint olyanok, amelyek nem is a személyes kapcsolatra, hanem Esterházy művekre reflektálnak – avatott be a kurátor. Például Tandori Dezső, a Nemzet Művésze díjjal is kitüntetett író, költő, egyik dedikációjában olvashatjuk: „Véletlenül majdnem a Hahn-Hahn grófnő pillantását [Esterházy regénye] dedikáltam, mert hiszen az is mindig itt van az asztalomon.” Kiderült az is, hogy Szabó Magda folyamatos kapcsolatban volt vele, az írónő nagyon személyes szavait olvashatjuk itt a polcokon – mutatott rá. Pilinszky János pedig egyszerűen ekképpen írta alá egy kötetét: „Szeretettel, Jancsi”.
Számos tárgyi emlék, akár magánlevek, képeslapok is bennmaradtak a könyvekben, ennek ténye a katalógusokban fel is van tüntetve. Olyan könyvjelzőket használt Esterházy Péter, mint mindenki, aki olvas: buszjegyet, beszállókártyát, sajtcédulát. Mint minden ember, amikor le kellett tennie a könyvet, azt használta könyvjelzőként, ami a keze ügyébe akadt – mondta Zászkaliczky. Érdekes mód jegyzeteket, aláhúzásokat nem találunk a könyvekben, pedig gondolhatnánk, hogy Esterházy, aki rengeteg vendégszöveget használt, nem hagyná ilyen tisztán a könyveit – folytatta a kurátor.
A Petőfi Irodalmi Múzeum nem is került szóba – válaszolt Esterházy Marcell képzőművész, Esterházy Péter fia a kérdésre, a család miért nem a magyar államnak, például az írók hagyatékával foglalkozó – kétes megítélhetőségű megszólalásaival a figyelem központjába kerülő Demeter Szilárd miniszteri biztos által vezetett – Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozta a magánkönyvtárat. Amikor Esterházy Péter elhunyt, a családnak az volt a szándéka, hogy a könyvtárát, amely egész életében körülvette, olyan közintézménynek, közgyűjteménynek ajándékozzák, amely vállalja a feldolgozáson túl az egyben tartást és a kutathatóságot egyaránt – mondta el még korábban Zászkaliczky Zsuzsanna az InfoRódiónak. "Elsőkörben Pannonhalma merült fel, mert Pannonhalmával volt élő kapcsolata édesapámnak, mivel katolikus volt, és jó kapcsolatot ápolt Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapáttal" – folytatta Esterházy Marcell. Miután kiderült, hogy ők hely szűkében nem tudják befogadni a könyvtárat, Esterházy Gitta – akinek kötetei szintén a gyűjtemény részét képezik –, a korszakos író özvegye megkereste Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét, akivel szintén baráti viszonyban volt Esterházy Péter. Ezt követően sikerült megegyezni, hogy a mostani helyére kerüljön a könyvtár – mondta Esterházy Marcell, majd végezetül örömét fejezte ki, hogy végül sikerült méltó helyet találni a magángyűjteménynek.
