E szerint azért akadályozta meg Magyarország és Lengyelország, hogy az EU27-ek közös nyilatkozatot fogadjanak el az unió gyermekjogi stratégiájáról, mert „egyes tagállamok hevesen ragaszkodtak ahhoz, hogy az LMBTQ aktivisták extra jogai fontosabbak, mint a gyermekek elleni erőszak vagy a gyermekprostitúció elleni küzdelem.” Véleményét tegnap azzal egészítette ki az igazságügyi miniszter, hogy az ülésen „egyes tagállamok a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy az LMBTQ-aktivistákat engedjük be az iskoláinkba.”
Lapunk közvetlenül a tanácskozás után megkérdezte Didier Reynders igazságügyi biztost és a soros EU elnökség képviseletében az eszmecserét elnöklő Marjan Dikaučič szlovén igazságügyi minisztert, hogy a napirendre tűzött stratégia valóban a Varga bejegyzésében hangoztatott elemeket tartalmazza-e. A két politikus egybehangzóan állította, hogy a nyilatkozat elfogadását megtorpedózó tagállamoknak elsősorban az volt a problémájuk, hogy a szöveg tartalmazta a „nemek közötti befogadás” (gender inclusiveness) kifejezést, amely a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tilalmára utal.
Reynders szerint a vitában több tagállam is említést tett arról, hogy tiszteletben kell tartani az LMBTQ közösség jogait, de ezek a megállapítások nem kerültek be a szövegbe. Az el nem fogadott nyilatkozat egyébként is elvétve említi a melegjogokat, leginkább a lábjegyzetekben, illetve statisztikai felméréseket idézve.
