Jó eséllyel további népszavazási kérdések kerülhetnek a szavazólapokra a jövő tavaszi választáson. Az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön ugyanis úgy döntött, hogy a kormány ötödik, a kiskorúak „nemátalakító kezeléseiről” szóló kérdése is feltehető egy országos referendumon, illetve szerdán elindult az aláírásgyűjtés a Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezte két országos népszavazási kérdés ügyében. Tóth Zoltán választási szakértő szerint a kormánypártok aktuális politikai érdekétől függ: mikor – az országgyűlési választással egy napon, vagy sem –, és milyen népszavazási kérdésekről dönthetnek a választók.
Megírtuk, jövő tavasszal az országgyűlési választásokkal egy napon a kormány által kezdeményezett négy, úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazási kérdésről is véleményt mondhatnak a választók. Ez a helyzet úgy állt elő, hogy a parlament novemberben eltörölte a korábbi tilalmat, vagyis a jövőben egy napon is lehet országos népszavazást és országgyűlési (továbbá önkormányzati vagy európai parlamenti) választást tartani. Továbbá, a kormány még júliusban öt kérdésben „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményezett. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mind az öt kérdést hitelesítette, ám ezeket többen megtámadták a Kúrián. A legfőbb bírói szerv az ötből négy kérdés ügyében helybenhagyta az NVB hitelesítő döntését: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”; „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”;„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?”; „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”
A kormány kérdései közül egy azonban fennakadt a Kúria szűrőjén: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” E kérdés ügyében a Kúria megváltoztatta az NVB korábbi határozatát, és megtagadta a hitelesítését, ám ezt a döntést a kormány alkotmányjogi panaszban támadta meg az Ab-n, mondván, a Kúria végzése sérti az Alaptörvényben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot. Az Ab két napja közzétett határozatában a kormánynak adott igazat: alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria végzését. Vagyis szabaddá vált az út, a „nemátalakító kezelésekről” szóló kérdés is feltehető országos népszavazáson.
Igen ám, de a kormánypártok nem vártak az Ab döntésére; a négy korábban jóváhagyott kérdés ügyében a parlamenti többség még november 30-án országgyűlési határozatban rendelte el a népszavazást. Ahhoz, hogy az ötödik, Ab által átengedett kérdés is feltehető legyen a népszavazáson, újabb országgyűlési határozatra lenne szükség. A parlament azonban legközelebb februárban tart rendes ülést, s nem tudni, hogy a kormánypártok megelégednek-e négy kérdéssel, vagy esetleg rendkívüli ülést hívnak össze az ötödik kérdés miatt. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a népszavazási törvény szerint az államfőnek rövidesen ki kell tűznie a referendum időpontját: „A népszavazás időpontját a köztársasági elnök a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén annak elbírálását – követő 15 napon belül tűzi ki.” A jogorvoslat itt az Ab-t jelenti, amely bárki indítványra felülvizsgálhatja a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot, erre 30 napja van az alkotmánybíráknak, feltéve, hogy az indítvány a határozat közzétételét követő 15 napon belül megérkezett hozzájuk. Vagyis Áder Jánosnak néhány héten belül, de legkésőbb január végéig ki kell tűznie a népszavazás időpontját.
Tóth Zoltán szerint nincs jogi akadálya, hogy az ötödik népszavazási kérdés is felkerüljön a szavazólapra – úgy véli, ez a kormánypártok aktuális politikai mérlegelésétől függ. Ha úgy találják, hogy az ötödik kérdéssel könnyebben érvényessé és eredményessé tehető a kormány referenduma, akkor ez a kérdés is csatlakozhat a többihez. A választási szakértő ugyanis azt „jósolja”, hogy jövő tavasszal egy napon rendezik a népszavazást és az országgyűlési választásokat, hiszen a parlamenti választásokon a részvétel rendre 50 százalék feletti, vagyis az „árukapcsolással” a népszavazáson is elérhető az érvényességhez szükséges 50 százalék.
Sőt, még a főpolgármester által kezdeményezett két országos népszavazási kérdés is beérheti időben a tavaszi választásokat, ha rövid időn belül összegyűjtik a Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék ügyében a szükséges 200 ezer aláírást. Persze Tóth Zoltán szerint ez is a kormány aktuális politikai mérlegelésén múlik, de elvileg nincs akadálya, hogy tavasszal e két kérdésről is népszavazás legyen.
