A magyar Alkotmánybíróság elkerülte, hogy a migráció miatt hasonló jogi vitába keveredjen az EU-val, mint Lengyelország, azaz nem vonta kétségbe az uniós jog elsőbbségét. A kormány azonban ragaszkodik a kemény bevándorlási politikához. Előzőleg sok szakértő azt várta, hogy valami hasonló döntés születik az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, mint Varsóban, ahol a lengyel társintézmény nemrégiben azt mondta ki, hogy a közösségi jog egy része összeegyeztethetetlen a nemzeti szabályozással. Viszont a magyar határozat nyitva hagyja kaput további jogi kifogások előtt.
Orbán Viktor már jó ideje hadakozik, mert szerinte Brüsszel jogi eszközökkel mindinkább beleavatkozik az ország életébe. Az ellentét éleződik a választás közeledtével, mert a Fidesz kemény erőpróba elébe néz. Bárd Petra, a CEU-ról úgy értékel, hogy az állásfoglalás támogatja a hatalom irányvonalát és kétségbe vonja az Európai Bíróság verdiktjét a bevándorlók ügyében. Tartalmaz egy pár rejtett aknát és fenntartja a lehetőséget, hogy a Fidesz később újra elővegye: a hazai normák felülírják az uniós jogrendet.
A szakértő a legaggasztóbbnak azt az érvet tartja, hogy fenn kell tartani a szociális környezetet a nemzeti önazonosság részeként. Merthogy a bíróságnak az emberi jogokra kell(ene) ügyelnie, és nem az a feladata, hogy az alkotmányos gúnyába öltöztetett intolerancia érveit szolgálja.
A Bizottság szóvivője az közölte, hogy még részletesen elemzik a magyar véleményt, de első ránézésre úgy tűnik, az nem vonja kétségbe a közösségi jog primátusát. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora azt mondja, az alkotmánybírák próbálták megőrizni, ami még megmaradt a hitelükből, ezért nem voltak hajlandóak felülbírálni az EUB hatalomellenes ítéletét. Ami ritkán fordul elő, tekintve, hogy a testület tele van Orbán embereivel.
Kudarcot vallott a jobboldali-nacionalista Orbán-kormány az Alkotmánybíróságnál, mert az úgy foglalt állást, hogy nem áll módjában felülvizsgálni az Európai Bíróság vitatott ítéletét, sem pedig ellenőrizni az uniós jog elsőbbségét. A jelentés emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök védelmébe vette az októberi lengyel döntést Brüsszel, illetve jó pár tagállam bírálatával szemben. A politikus jó ideje elutasítja a közös migrációs és menedékpolitikát. Ily módon a választási kampányban igyekszik jó pontokat szerezni. Emellett sok kritikát kap azért, ahogyan a sajtószabadsággal, az igazságszolgáltatással és a tudománnyal bánik.
Az erős demokrácia és a jól szervezett állam a titka, hogy egy kormány meg tudjon birkózni a koronajárvánnyal, de Magyarország nem ilyen, sőt! Ez derült ki a Bertelsmann-alapítvány felméréséből, amely 29 országban vizsgálta meg a helyzetet. A magyar mérleg azonban lesújtó: az Orbán-kabinet az utolsó előtti helyet érdemelte ki, mind a kormányzás, mind a demokrácia, mint a jogállam rugalmassága kapcsán, és csupán a gazdasági ellenállóképesség kategóriájában teljesített jobban: ott hátulról az 5. lett.
A sereghajtó közé tartozik még Lengyelország, Horvátország és Törökország is. Az összeállítás azt tapasztalta, hogy a fertőzés miatt mindenütt jelentősen korlátozták a politikai és polgári szabadságjogokat, de bőven akadtak olyan hatalmak, amelyek megmondták előre, mikor oldják fel a tilalmakat. Ezzel szemben ahol már a ragály előtt is gondok voltak a jogállamisággal, ott csak fokozódtak a demokratikus hiányosságok. Így a magyaroknál és a törököknél a „válság” ürügyén még jobban szorítottak a csavarokon. Intézményesítették a szigort.
De bajok voltak a válságkommunikációval, illetve –kezeléssel is, ami egymásnak ellentmondó bejelentésekben, az intézkedések következményeinek hiányos elemzésében, a szakértői vélemények nem egységes megítélésében, az átláthatóság hiányában mutatkozott meg. A magyar és a lengyel vezetés itt is igencsak leszerepelt.
Magyarországon egyfajta rabló hadjárat megy végbe: Orbán Viktorhoz és a Fideszhez közelálló oligarchák tucatjával vesznek át cégeket, és sok jel utal arra, hogy ehhez zsarolást, illetve hatósági segítséget is igénybe vesznek. A legnagyobb német lap megszólaltat egy vállalkozót, aki név nélkül elmesélte, hogy egy szép nap megjelent nála két úriember, nyilvánvalóan a TEK emberei, egy terepjáróval és tettek neki egy ajánlatot, miszerint fizessen készpénzben 200 ezer eurót és akkor sikerrel megpályázhat egy nagy állami megbízást, több tízmilliós értékben. A fele az EU-tól jön, a többit a kormány adja.
Nem mutatkoztak be, viszont nagyon felháborodtak az elutasításon, mert nem voltak hozzászokva. Ekkor emelték az ajánlatot, mondván, hogy valaki, Orbán környezetéből jelentős összeget akar beleinvesztálni a cégbe. Ám az ügylet még így sem jött létre, mert a tulajdonos nem állt kötélnek. Szerinte csapdát állítottak ki, mert azonnal lecsaptak volna rá vesztegetésért, amint átadja a kívánt összeget. Akkor pedig választhatott volna: vagy megy a börtönbe, vagy „önként” átírja a társaságot valamelyik fideszes üzletember nevére.
De lehet, hogy még így sem úszta meg, mert jöhet a NAV, vagy valamelyik más hatóság és bizonyosan találnak, ha nem kitalálnak valamilyen hiányosságot, aminek a vége hatalmas bírság, de még be is zárathatják a vállalatot.
Az ilyen ügyeknek természetesen nehéz utánajárni, mert nincs semmilyen bizonyíték, semmit sem írnak le. De látnivaló, hogy itt egy folyamatról van szó, amint azt a HVG nemrégiben feltárta ’A fülkeforradalom felfalja a gyerekeit” címmel. Hiszen sikeres cégek sorra kerülnek át hatalom közeli oligarchák kezébe. Az ilyen tranzakciók kapcsán sűrűn merül fel Mészáros Lőrinc neve. Ő az, aki Orbán alatt csodálatos módon gázszerelőből multimilliárdos lett. A korrupció ellen küzdő civil szervezetek úgy vélik: valójában a miniszterelnök láthatatlan gazdasági birodalmának a frontembere.
A módszer az, hogy a kiszemelt társaság gazdájára nyomást gyakorolnak, majd elmaradnak a megbízások és akkor jön a vételi ajánlat. Aki ellenáll, azt célba veszik a hatóságok, sarokba szorítják és a végén következik a csőd. Tanúsítja ezt Vitézy Tamás, akitől elvették horvátországi idegenforgalmi érdekeltségeit, így ő maga Izraelbe települt át.
A bevezetőben idézett vállalkozó úgy jellemzi a helyzetet, hogy a legnagyobb ragadozók elhappolnak mindent, amire fáj a foguk. Az áldozat ugyanakkor védtelen, nem tud semmit sem csinálni. Hogy egyre többször hallani ilyesmiről, annak egyrészt az az oka, hogy a közelgő választások miatt Orbán és vazallusai aggódhatnak a többség, illetve a javadalom miatt. Így hónapok óta betonozzák be saját csókosaikat különféle pozíciókba, magánalapítványokba viszik ki az állami vagyont.
Emellett fenyeget a jogállami mechanizmus, elzárulhat a pénzcsap. Idáig brüsszeli forrásból fedezték azoknak a beruházásoknak jó részét, amelyeken az utóbbi évtizedben „közeli” vállalkozók degeszre keresték magukat. Az OLAF és a Transparency International szerint az uniós támogatások körül Magyarországon találták a legtöbb visszaélést. Ez pedig egyet jelent: járványszerű korrupciót.
Párizs és Brüsszel után egy nappal Varsóba vezetett az új német külügyminiszter első útja, de a bemutatkozó látogatás kínosra sikeredett, mert a házigazdák nem leplezték, hogy igen csak dühösek a német politika miatt. Így hangulat meglehetősen fagyosnak bizonyult, Baerbock listát kapott a lengyel szemrehányásokból és követelésekből. Hallhatta, hogy Lengyelország mindent megtesz, nehogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték megkezdhesse működését.
De szóba került az is, hogy a vendéglátók szerint továbbra is nyitott több történelmi kérdés, beleértve, hogy a németek adják vissza az elrabolt műtárgyak egy részét, illetve fizessenek kártérítést a háború során megsemmisített műalkotásokért. Ám a varsói diplomácia vezetője azt is nehezményezi, hogy a koalíció a szövetségi Európa megteremtését tekinti céljának.
A vendég azt válaszolta: nagyon örül, hogy ilyen alaposan tanulmányozták a koalíciós megállapodást, de ennél fontosabb, hogy közölte: a német vezetés a továbbiakban sem kíván kibújni a felelősség alól. Arról is beszélt, hogy baráti államok között meg lehet vitatni az ellentéteket, ezért szóba is hozta a jogállamiságot. Semmiképpen sem szeretne ugyan nyilvánosan tanácsokat adni, de olyan megoldást szorgalmaz, amely erősebbé teszi Európát.
A cseh elnök nem hajlandó kinevezni az új kormány külügyminiszterét, mert annak fenntartásai vannak az izraeli politikával a megszállt területeken, illetve Magyarország és Lengyelország jogállami mérlegével. A kormányfő azonban azt közölte, hogy nem fogadja el Zeman döntését, hanem bírósághoz fordul, miután Kalózpárt, amelynek vezetője Lipavsky, a Fiala által vezetett jobbközép összefogás része.
Az elnök arra hivatkozik, hogy a prágai diplomácia vezetésére jelölt politikus nem rátermett. Emögött a többi közt az van, hogy a kalózok bírálják Magyarországot a „tekintélyuralmi irányvonalért”. De azt sem nézik jó szemmel, hogy Zeman igen szó viszonyt ápol Kínával és Oroszországgal. Ez utóbbit azonban az elnök most nem hozta fel ellenük. A kabinet elvileg még Karácsony előtt átveheti mandátumát, de nem világos, hogy az időpontot befolyásolja-e a friss keletű jogvita.
