Négy év börtönre ítélte a mianmari junta által felállított különbíróság Aun Szan Szu Kjit, a dél-ázsiai ország februárban megbuktatott vezetőjét. A büntetést a hadsereg főparancsnoka, Min Aun Hlaing tábornok később látványos és vélhetően előre eltervezett gesztusként két év elzárásra mérsékelte.
A kirakatpernek beillő eljárás során két vádpontban találták bűnösnek. A törvényszék szerint egyrészt megsértette a járványügyi szabályokat, amikor tavaly a választási kampány során szájmaszkot és arcvédő pajzsot viselve integetett az otthona előtt kocsival áthajtó támogatóinak. Másrészt azért vonták felelősségre, mert - őrizetbe vétele után - pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) a puccsal szembeni ellenállásra szólított fel a Facebookon.
Az ítélet előre borítékolható volt, mint ahogyan arra Phil Robertson a Human Rights Watch ázsiai részlegének helyettes vezetője is rámutatott. Az aktivista lapunknak eljuttatott közleményében kifejtette: a pert nyilvánvalóan azzal a szándékkal folytatták le, hogy végleg elzárják a 76 éves Szu Kjit, ezáltal szavatolják, hogy “soha többé ne szállhasson harcba a katonai uralom ellen.” Robertson emlékeztetett: ez még csak a kezdet, a volt államtanácsos további, még súlyosabb büntetőeljárásokkal néz szembe.
A mianmari hadsereg, a Tatmadav valóságos jogi hadjárat indított Szu Kji ellen, amióta a februári puccs során őrizetbe vették őt. Mindenfélével vádolják, kézi adó-vevők illegális importjától és birtoklásától kezdve, választási csaláson, illetve államtitkok megsértésén át, különböző korrupciós ügyekig. A Nobel-békedíjas politikus mindenben ártatlannak vallja magát, összesen azonban akár 100 évnél is hosszabb elzárásra ítélhetik őt.
Szu Kji számára ismerős a helyzet, hiszen 1988 után az akkori katonai junta szüntelenül vegzálta őt, kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint 15 évet töltött házi őrizetben. Békés ellenállása honfitársai és a világ tiszteletét egyaránt kivívta, tevékenységét Nobel-békedíjjal is elismerték. Miután a Tatmadav nemzetközi nyomásra demokratikus reformokat hajtott végre, úgy tűnt, hogy Szu Kji és hazája sorsa végleg jobbra fordul. 2015-ben szabad választásokat tartottak, melyet az általa vezette NLD magabiztosan megnyert. Szu Kji államtanácsosként ügyelt arra, hogy ne haragítsa magára a továbbra is jelentős hatalommal bíró hadsereget. Ez közrejátszhatott abban, hogy a saját jóhírét feláldozva a fegyveres erők pártját fogta, amikor a főként muszlim rohingya kisebbség ellen népirtásról volt szó.
Szu Kjinek végül az okozta a vesztét, hogy az NLD tavalyi választáson az előzőnél is fölényesebb győzelmet aratott, a Tatmadav pedig nem tudta elfogadni a hozzájuk kötödő párt leszereplését. A hadsereg a választási csalásokra hivatkozva ragadta magához a hatalmat és azóta egyre kíméletlenebb eszközökkel törekszik a puccsal szemben kibontakozott lakossági ellenállás megtörésére.
