Az oltásellenesség, amely korábban csak kisgyerekes családok szűk körében volt jellemző, mára tömegmozgalommá és politikai tényezővé vált – erről Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője beszélt a Népszavának. A Policy Solutions felmérése azt mutatja, hogy a kötelező oltás ötlete pártszimpátiától függetlenül nagy elutasítottsággal találkozik, a vírusról és a vakcinákról terjesztetett összeesküvés-elméletek felvevőpiaca pedig nőtt az elmúlt fél évben. A kutatás megállapítása szerint az emberek belefáradtak a folyamatos „készenléti állapotba”, maguk mögött akarják hagyni a járvány élményét: a tanulságokkal együtt.
Az adatokból nem lehet kibogozni, milyen felelősség terheli ezért a Fideszt, de az, hogy komoly része van benne, egészen bizonyos. Miközben a kormány a vakcinák megjelenésétől kezdve az oltás felvételében látta a vírus elleni védekezés legfőbb – majdhogynem egyetlen – eszközét, széttartó nyilatkozatokkal és intézkedésekkel csökkentette az „oltakozási” kedvet.
Ahol olyan magas az átoltottság, mint nálunk, nem fog bekövetkezni negyedik hullám – jósolta érthetetlen magabiztossággal nyár elején a járványügyi kommunikáció egyik központi figurájává megtett Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem kardiológus rektora. Orbán Viktor kormányfő nyár végén fontosnak nevezte ugyan az oltást, de egyúttal azt is közölte, ő maga nem vette fel a harmadikat, mert – mondta – még nem annyira idős, hogy aggódnia kellene.
A vakcinabeszerzések körüli kavarással a kormány erősítette a bizonytalanságot, lényeges járványadatok eltitkolásával teret engedett a rémhíreknek, a könnyű kézzel engedélyezett tömegrendezvényekkel elaltatta a veszélyérzetet.
Az utóbbi időben látványos változás történt. A miniszterelnök – aki időközben mégis beadatta magának a harmadik dózist – most ott tart, hogy a kisgyerekek beoltására buzdítja a szülőket. A kormány meghosszabbította az „oltási akcióhetet”, a fideszes sajtó is kongatja a vészharangot. Jobb későn, mint soha. Halottaink száma már közelít a 35 ezerhez.