Nagy visszhangot keltő cikk jelent meg a minap a Der Standard című osztrák lapban. A szerző, Hans Rauscher szerint a járvány kezelése mutatta meg, milyen súlyos hiányosságok merülnek fel az egész osztrák politikai rendszerben. S ezek nem csak a mostani, néppárti-környezetvédő kabinetnél jelentkeznek, hanem már lassan negyedszázad hibáiról van szó. Ám itt az ideje annak, hogy az ország új fejezetet kezdjen, leszámoljon a felelőtlen populizmussal, a látszatintézkedésekkel, s a mindenkori kormányzat végre a lényegre koncentráljon.
Kemény szavak. Pedig, ha visszatekintünk Ausztria elmúlt néhány évtizedén, megállapíthatjuk, mennyi igazság rejlik benne. Abban ugyanis, hogy hétvégén 40 ezren vonultak az utcára és tiltakoztak a hétfőn életbe lépett lezárás, az oltások, és még ki tudja, mi ellen, az egész politikai rendszer felelős. Ausztriában komoly hagyományai voltak a nagykoalíciós kormányzásnak. Így azonban nem alakulhatott ki egy olyan erős kontrollrendszer, amely feltárta volna a kabinet visszásságait. A konszenzusos politika hibái nyomán vált népszerűvé a néhai populista vezető, az autóbalesetben elhunyt Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egykori vezetője, s ez a rendszerhiba vezetett ahhoz, hogy az Európai Unió tagországai közül Ausztriában jutott először kormányra a szélsőjobb.
Az FPÖ jelenlegi vezetője, Herbert Kickl a „nagy előd”, Haider nyomdokaiba akar lépni. Cinikusan használja ki egy réteg tudatlanságát, rafináltan kapcsolja össze az oltásellenességet a szélsőséges populizmussal. A helyzet abszurditását mutatja, hogy múlt héten tiltakozások voltak a kormány keményebb intézkedései ellen abban a Linzben, ahol annyian haltak meg a koronavírus következtében, hogy átmenetileg a kórház folyosóján „tárolták” a holttesteket.
Az azonban messze nem csak Kickl hibája, hogy Ausztria az ellentmondások állama lett. Nagy szerepe volt ebben a lemondásra kényszerült, s a járvány ellen semmit sem tevő Sebastian Kurz kancellárnak, akiről utóbb kiderült: cinizmusban utolérhetetlen. Sokszor elhangzott már, Ausztria a mi laborunk. Kár, hogy csak a rossz dolgokat vesszük át. Például a politikai rendszer végzetes hibáit.