Elkopott a rezsimváltó lendület a politizáló bolgár társadalomban. Ezt állapította meg a legtöbb bolgár elemző a vasárnapi választások előtt, s sokan bizonyosak benne, hogy ezzel nem ér véget a tavasz óta tartó választási maratón. Az áprilisi és a júliusi parlamenti választások nyomán kiderült, hogy a nemzetgyűlésbe jutott pártok képtelenek kormányzásra képes többséget (121 képviselő) összehozni. A parlamenti törésvonalak nem csak a korábbi pártok, a „status quo erői”, hanem az új, un. protesztpártok között is húzódtak. Ez a helyzet alapvetően megmaradt, a különbség csupán az, hogy megjelent egy új erő, a Folytatjuk a változást nevű (PP) középpárt, amelyet két fiatal Harvardon végzett közgazdász neve fémjelez. A jelek szerint hozzájuk áramlott át a tiltakozó, reformra áhítozó szavazótábor zöme, de nem tudták mozgósítani a határozatlanok sokaságát. A korábbi miniszterelnök, Bojko Boriszov pártja a GERB őrzi első helyét, 600-700 ezer szavazójuk van, ez valamivel több 25 százaléknál. A második helyért 15 százalék körüli eredménnyel szoros versenyben van a PP és a Bolgár Szocialista Párt (BSZP).
A protesztpártok számára elképzelhetetlen a koalíciókötés Boriszovval és a török-muzulmán kisebbség nevében fellépő Mozgalom a Jogokért és az Igazságért (DPSZ) párttal. Ha el akarják kerülni a negyedik választást tavasszal, akkor kénytelenek koalícióra lépni a szocialistákkal – állítja Dimitar Ganev politológus, a szófiai egyetem oktatója. Szerinte a protesztpártok 110-112 mandátumra számíthatnak, a GERB és a DPSZ 90-100 képviselői helyet kaphat. A török kisebbségi formáció, a BSZP megkerülhetetlen a kormányalakításnál. Egyébként – emlékeztet – ez volt a helyzet az előző két választási forduló idején is. Ganev lényegesnek tartja, hogy melyik párt szerzi meg a második helyet a kormányalakítási tárgyalások szempontjából.
Más politikai elemzők elkeserítőnek tartják a bolgár politikai szféra állapotát. A rövid kampányban gyakorlatilag nem volt politikai vita. Sem a parlamenti pártok, sem az államelnök-jelöltek között. A vitát a vádaskodások helyettesítették. A koronavírus járvány szakértői ügyből kampánytémává lett, s a pártok azon civakodnak, hogy ki a felelős azért, hogy a bolgárok nem akarják beoltatni magukat. Boriszov és pártja, a GERB teljes erővel arra koncentrált, hogy a választást szervező elnöki hivatalnok kormány a szavazógépek segítségével készül csalásra. A protesztpártok eközben a GERB és a DPSZ klientúrája szavazatvásárlásaival foglalkoznak és máris egymást gyalázzák előre, a szocialistákkal kötendő esetleges megállapodás miatt.
A korrupciós ügyek ezúttal sem maradtak ki a kampányból. Az országot hat hónapja irányító hivatalnok kormány újabb leleplezéseket tett közzé az épülő Hemusz autópálya körüli korrupciós ügyletekről, amelyek Boriszovhoz kötődnek. Ráadásul újra megjelentek a neten a volt miniszterelnök hálószobai felvételei az éjjeliszekrényében felhalmozott euróbankjegyekkel és aranytömbökkel. Ez a helyzet feltehetően oda vezet, hogy újabb mélypontra csökken a választói részvétel. A kevesebb szavazó a kiépített klientúrával rendelkező status quo pártoknak (GERB, DPSZ, BSZP) kedvez. Az áprilisi választásokon 49, a júliusi előrehozott voksoláson már csak 41 százalékos volt a részvétel.
