Az amerikai jobboldal a tekintélyelvű, homofób magyar kormányra veti vigyázó tekintetét, mert az lebontja a jogállamot, és ezt a tengerentúli konzervatívok a maguk részére követendő példának tartják – írja a melegjogokkal foglalkozó portál, amely több mint 10 éve működik San Franciscoban.
Úgy látja, hogy a legtöbb nyugati ország meg van döbbenve, miután a magyar rendszer csúszik át tekintélyelvűségbe. Jó egy évtized után Orbán Viktor uralkodóként gyakorolja a hatalmat. Az USÁ-ban viszont a jobboldal úgy véli, hogy érdemes átvenni a módszert, mert az Amerikában is elvezethet az autokráciához. A Fox News sztár műsorvezetője, Tucker Carlson nemrégiben dicshimnusszal árasztotta el a miniszterelnököt, amikor egy héten át Budapestről sugározta esti show-ját.
Az út azért annyira rokonszenves a konzervatívok számára, mert az ország fokozatosan, ugyanakkor nyíltan haladt végig rajta. Megvan a demokrácia minden külső kelléke, de a tartalom teljesen kiüresedett. A választások szabadok, mert nem tömik tele a szavazóládákat hamisított voksokkal, csak éppen az ellenzéknek semmi esélye a győzelemre, olyanok a feltételek.
A sajtó gyakorlatilag propaganda gépezet, a hatalom megfigyel olyan újságírókat, akik bírálni merészelik. Az Országgyűlés szakmányban hagyja jóvá a törvényeket, így Orbán gyakorlatilag rendeletekkel kormányozhat. Az igazságszolgáltatás immár nem független. A miniszterelnök olyan uszító retorikát alkalmaz, hogy annak hallatán az egész világon fülig ér a jobboldal szája. A menekülteket muzulmán behatolóknak hívja, antiszemita jelszavakkal kereskedik, főként Soros ellen, és rendszeresen papol „keresztény értékekről”, noha politikáját a pápa is bírálja.
Rendszeresen szónokol arról, hogy az igazi magyarokat más fajok és etnikumok fenyegetik, a nagy lakosságcsere fehér, felsőbbrendű összeesküvés elméletét szajkózza. Mondani sem kell, hogy e mérgező elegyben központi adalék az LMBT-közösség elleni támadás. Ily módon az ország fajilag homogén, zsidóellenes és homofób univerzum lett, ahol a bírák elfogultak, a vezetők meg azt tesznek, amire kedvük támad. De azt hiszi bárki, hogy emiatt megszólaltak a vészharangok?
Nem csoda ezek után, hogy az amerikai jobboldal szerelembe esett Orbánnal. Hiszen a mai Magyarország olyan, mint amilyenné ők akarnák tenni az Egyesült Államokat. És ennek érdekében még arra is hajlandóak volnának, hogy megszabaduljanak a többség akaratától.
Ann Applebaum szerint ugyan az egyre autoriterebb lengyel kormány a hagyományos erkölcsi értékeket szajkózza, de nem hisz neki senki, mert a lózungok csupán süket dumát jelentenek. Hiszen a politikusok rendre a kereszténységet emlegetik, csak éppen a viselkedésük egészen másról árulkodik. Az amerikai történész-újságíró, aki a volt lengyel miniszter és házelnök, Sikorski felesége, úgy ítéli meg, hogy ezeknek az erőknek a katolicizmus legfőbbképpen saját identitásuk meghatározására szolgál.
Politikai okokból ugyanakkor lejárató kampányokat indítanak, hogy kikapcsolják az ellenfeleket. A közpénzekből finanszírozott média megint csak a hatalom utasítására embereket tapos a sárba. A kormányrúdnál lévő csoport mindent elkövet, hogy megőrizze uralmát, és hogy azt ne veszélyeztethesse senki sem.
A szerző, akinek idén jelent meg könyve „Az auroriter kísértés” címmel, illiberálisnak minősíti, amikor egy egész társadalmat, vagy annak valamely intézményét gleichschaltolni próbálják, tehát hogy ott csakis egyetlen vélemény legyen az uralkodó. A politikának az a célja ezzel, hogy felszámolja az ellenzéket és fenntartsa saját befolyását.
Hogy a járvány miként hatott ezekre a rendszerekre, azt az interjúalany nehezen tudja megmondani, mert pl. Magyarországon Orbán arra használta ki a fertőzést, hogy még több jogkört vonjon magához. Ám a legtöbb tekintélyelvű állam leszerepelt a válságkezelés során, lásd Oroszországot és Kínát. Ugyanakkor jól teljesítettek a demokráciák, amit Tajvan, Dél-Korea és Új-Zéland igazol. Azaz az autokrácia nem szolgált modellként, hogy teret nyerhessen.
A magyar és lengyel populisták ugyan szívesen fantáziálnak Brüsszel diktatórikus központi hatalmáról, ám az EU még egy olyan egyszerű kérdésben is képtelen a sarkára állni, mint hogy töröljék el a nyári időszámítást. A szervezetben persze a döntések általában kompromisszum árán születnek meg, ahhoz pedig sok-sok idő kell, ám mit lehet várni egy ettől a közösségtől, mondjuk a Covid-19, a klímaváltozás, Kína vagy a jogállamiság ügyében, vagy miként akar vezető tényező lenni a világban, ha még az időátállítás problémát is évek óta tereli maga előtt.
Azt szokták mondani, hogy az idő majd meghozza a jó tanácsot, ám itt az Európai Tanács fekszik keresztbe. Pedig legfőbb ideje volna lépni, annál is inkább, mert három éve, egy online felmérés után a Bizottság és az Európai Parlament is vállalta, hogy beszünteti a külön téli és külön nyári időszámítást, sőt ez volt a két évvel ezelőtti kontinentális választás egyik fő ígérete.
De még a kompromisszumok atyamestere, Merkel is elakadt, mert a brüsszeli bürokrácia, valamint a tagországok érdekszövevénye leküzdhetetlennek tűnik. Azaz mese Brüsszel mindenhatósága. Az állam- és kormányfők arra hivatkoznak, hogy sokkal előbbre való témák vannak terítéken, de ez csak olcsó kifogás.
Módszert váltottak az embercsempészek a magyar-osztrák határon, miután Ausztria még jobban megszigorította a határtérség őrizetét. Az osztrák rendőrség emberkereskedelem elleni főosztályának vezetője elmondta, hogy a bűnözők újabban ráálltak a vonatokra, csapatszám igyekeznek ily módon eljuttatni illegális migránsokat osztrák területre.
Gerald Tatzgern szerint az utóbbi hetekben több mint 100 embert kapcsoltak le a szerelvényeken, sőt, Bécs főpályaudvarán. A járatokat ugyan mind magyar, mind osztrák részről keményen ellenőrzik, de nem jut minden vonatra idő. Azon kívül a bandák információs hálózatot építettek ki: figyelik a pályaudvarokat, és ha azt látják, hogy ott rendőrök várakoznak az érkező szerelvényre, mármint hogy felszálljanak rá, akkor a migránsok csak az utána következő vagy még későbbi járattal próbálkoznak.
Az embercsempészek azonban nem utaznak velük, mert minimalizálni akarják a saját kockázatukat. A nem kevés pénzért tanáccsal szolgálnak, illetve időnként ő szerzik be a jegyeket és elviszik a célállomásról azokat, akik átjutottak a szűrőn.
