A Felcsút SE néven szereplő Puskás Akadémia 11 évesei az Újpesttől 24-1-re kaptak ki, a Budaörstől 8-3-ra, a Pécstől 14-7-re, míg az egy évvel fiatalabbak a liláktól hazai pályáján egy rekordgyanús 0-40-es meccset hoztak össze. Az idényben amúgy csak úgy röpködnek az 5-25-ös, 0-22-es felcsúti eredmények. Ebben az életkorban természetesen egyáltalán nem mérvadó az eredményesség, sokkal fontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát, szeresse azt, amit labdarúgásnak hívnak. Ugyanakkor valamilyen szakmai minimumot nyilván elvárna a közvélemény attól a klubtól, amelyik földrajzi elhelyezkedése folytán olyan szerencsés, hogy pont a miniszterelnök gyermekkorának színhelyén van, s mint ilyen, az egyetemes magyar sport legkedvezményezettebb faluja lett.
A tejben-vajban fürdés nem túlzás: a kormányfő által még 2006-ban alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány az első kilenc év alatt 32 milliárdos támogatást kapott a nagylelkű vállalatoktól, amelyek társasági adójuk egy részét nem az állam- hanem a felcsúti kasszába fizették be. Az összeg nagyságára jellemző, hogy a kicsivel több ember figyelmét kiérdemlő Ferencváros fociszakosztálya ezekben az években csak a felcsúti tizedét tudta összekalapozni…
De a tavalyi, Coviddal és kormányzati megszorító intézkedésekkel súlyosbított évet is pazar gazdasági mutatóval zárta a felcsúti focialapítvány, miután az éves, kötelezően nyilvánosságra hozott beszámoló szerint 2020-at 4,2 milliárd forintos nettó bevétellel és 472,9 millió forintos adózott eredménnyel zárta.
A szakmai munka már nem ilyen sikeres, a belga Double Pass, a nemzetközi futball elismert auditáló cége 2016 nyarán hozta nyilvánosságra a magyar utánpótlás szakmai munkáját elemző tanulmányát: a cég a magyar akadémiák hároméves átvilágítása után – amely a stratégiát, edzéshatékonyságot, meccselést, produktivitást, infrastruktúrát, oktatást és a személyzetet vizsgálta –, lesújtó megállapításokat tett. Az egyéni edzéstervek, amelyek a modern futball alapját jelentik, messze nem érték el a kívánt szintet, mintha nem is ismerték volna az akadémiákon. A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) ezen a listán a hatodik volt (első a Debrecen). Máig nem tudni, hogy van-e összefüggés a felcsúti harmatos mutatók nyilvánosságra kerülése, és a következő felmérés, a három évvel később, 2019-ben publikált összegzés megállapításai között, de a Double Pass akkor már nem állított fel számszakilag is rangsorolt, objektív listát. A cég csak klasztereket sorolt fel, a három közül az első csoportba került a PFLA (hogy hányadik helyen, azt nem tudni).
Kísértetiesen hasonló dolog történt most az MLSZ adatbankjával is: a Jelen című közéleti internetes portál felháborodott szülők reakciói után járt utána annak, hogy a szövetség miért törölte az adatbázisból a legfiatalabb utánpótláscsapatok eredményeit. A lap a szülők hozzászólásaiból azt feltételezte, hogy az MLSZ-döntés azért született, mert a Felcsútnak egyre kellemetlenebb volt az eredmények nyilvánosságra kerülése. A szövetség a lapnak azt válaszolta, nincs összefüggés a két dolog között, és az utánpótlás (U9, U10 és U11-es) versenyrendszer jelentős átalakulása miatt változtattak az eddigi szokáson. Azt írták, az első forduló után valóban megjelentek az eredmények az adatbankban, de ez eddig nem volt jellemző ebben a korosztályban. A nyitó kört követően azonban több sportszervezet, sportszakember és szülő jelezte az MLSZ-nek, hogy a kicsiknél nem tartják jónak az eredmény megjelenítését, és kérték, hogy ezen változtasson a szervezet. Az MLSZ fontosnak tartotta jelezni, hogy a Felcsút SE nem volt azon sportszervezetek között, amelyek ezt kérték, ellenben több győztes klub igen. „Az első forduló után a Magyar Labdarúgó Szövetség kijelölt szakemberei egyeztettek a résztvevő klubok mindegyikével, és tekintve, hogy ez egy teljesen új versenyeztetési forma volt, figyelembe vette a javaslatokat, és némileg módosította a verseny Eljárási Rendjét, ezen változtatások egyike volt, hogy az eredmény ne kerüljön megjelenítésre, így a második fordulótól már nem jelentek meg az eredmények, az első fordulóból pedig törlésre kerültek.”
Az érvelés tehát cáfolta a feltételezést, amit néhány szülő ugyan még mindig vitat, de ettől függetlenül biztos: Puskás Ferenc egy 0-40-es meccset minden körülmények között kikérne magának.
