Soha nem volt még ennyire sürgős az energiafogyasztás csökkentése, valamint a fenntartható megújulóforrások - például a nap-, szél- és földhőenergia - elterjedésének fokozása - írják a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács október 21-22-i, az emelkedő energiaárakkal foglalkozó ülése elé időzített, a közép-kelet-európai uniós tagországok vezetőinek írt levelükben civilek. Ezek jelentik a valódi megoldást az éghajlati és a rezsit növelő földgázválság kezelésére egyaránt - fogalmaz a magyar részről az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által jegyzett dokumentum. (A hazai aláírók külön levelet küldtek Orbán Viktornak is.)
A civilek hivatkoznak az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete legutóbbi, mérföldkőnek számító jelentésére is, amely egyértelműen rögzíti az éghajlati vészhelyzetet. Emellett felhívják a figyelmet az Európára is jellemző, tavalyi nyári, számos emberéletet követelő hőhullámokra és árvizekre. Az Unió Európai Zöld Megállapodása, illetve a „Fit for 55” nevű bizottsági javaslat egyértelmű irányt mutat a gazdaságok és energiarendszerek átalakításához - vélik.
Mindazonáltal a közép-kelet-európai országok éghajlatvédelmi intézkedéseit és energiaátalakítási terveit kevéssé tartják lendületesnek. Ezek az államok, ahelyett, hogy kihasználnák a hatékonyságban és a megújulókban rejlő lehetőségeiket, inkább a földgáz és az atomenergia zsákutcáját követik - fogalmaznak. A térség államainak ma is bővülő földgázipari beruházásai soha nem térülnek meg, ezek a költségek így a polgárokra hárulnak. Ráadásul a függőség aláássa a térség ellátásbiztonságát, a háztartásokat és a cégeket egyaránt kitéve a hagyományos tüzelőanyagok - Európában különösen szembeötlő - áringadozási kockázatainak.
A virágzó és fenntartható gazdaság, az egészségesebb környezet egyetlen módjának a civilek a száz százalékban megújulókra alapozó, nem központosított, nagy hatékonyságú rendszert tartják. Ez magas hozzáadottértékű, helyi munkahelyeket teremt, nagyobb ellátási függetlenséget biztosít és enyhíti az energiaszegénységet. Ahelyett, hogy a szén- és földgázbehozatalért fizetnénk, a megújuló-alapú rendszer a fogyasztók pénzét a helyi gazdaságokban tartja és védi vásárlóerejüket. A közép- és kelet-európai tagállamok megújuló-alapú lehetőségei sokkal nagyobbak a nemzeti terveikben bemutatott elképzeléseknél – hívják fel a figyelmet a civilek.
Kevésbé adhat okot a környezetvédők derűlátására, hogy Orbán Viktor minapi nyilatkozatai alapján egy, a fenti szemlélettel szögesen ellentétes javaslatcsomaggal készül az uniós kormányfői csúcsra. Ráadásul - legalábbis szavai szerint - e tekintetben maga mögött tudhatja a visegrádi négyeket is. A kormányfő az uniós tőzsdei energiaárak megugrásáért az elmúlt hetek során lényegében kizárólag az EU eddigi, illetve tervezett környezetvédelmi intézkedéseit okolta. Így a már meglévő intézkedések eltörlését is szorgalmazza. Ezek közé tartozik például az úgynevezett szén-dioxid-kvótakereskedelem, aminek megszüntetését többek között azzal indokolja, hogy az szerinte pénzügyi spekulációkra ad lehetőséget. Szakértők ugyan nem cáfolják, hogy mint minden tőzsdei termék, úgy a szén-dioxid-kvóták árában is megjelenhet a pénzügyi spekuláció, e termék léte - hovatovább drágulása - mégis nagyban hozzájárul a levegőt leginkább szennyező gyárak anyagi ellehetetlenítéséhez. Bár ez a környezetszennyező iparnak nyilvánvaló veszteséget okoz - ami az őket pártoló politikusokat, így Orbán Viktort is ellenlépésekre készteti -, a folyamaton az emberek, a környezet és a jövő nemzedékek mindenképp nyernek. Másrészt a gázár ugrásához hozzájárulhatott az is, hogy Oroszország sokáig visszafogta a termék európai szállításait. Vlagyimir Putyin ebbéli, esetleges felelősségét ugyanakkor Orbán Viktor egyetlen szóval sem vetette fel.
