Péntektől - az elmúlt két hét után nem kevesebb mint ötödik alkalommal - ismét rekordot dönt az üzemanyagok ára. A gázolaj literjéért immár bőven 500 fölött fizetünk. Orbán Viktor legutóbbi közrádiós interjújában, mintegy mellékesen, meg is jegyezte: a "rezsicsökkentett" lakossági gáz- és áramdíjtól eltérően a hazai üzemanyagárakra hat a nemzetközi piaci drágulás, amit tankoláskor a magyarok is megtapasztalhatnak. Ennyi, riporter nyugtáz.
Amikor súlyos tízezreket hátrahagyva kifordulunk a kútról, egy pillanatra elmerenghetünk azon, hogy egy párhuzamos univerzumban mit mondana ugyanerre egy ellenzéki Orbán Viktor. Elég ehhez leporolni a Fidesz-KDNP élcsapat 2002 és 2010 közötti, az akkori szociálliberális kormányok elleni, a 200-300 forintos benzinárat felhánytorgató folyamatos kartácstüzének aktáját. Hogy miért ilyen magas a jövedéki adó meg az áfa. Meg mi az, hogy az EU ennél alacsonyabb jövedéki adót nem engedélyez? Dehogynem! Csak nincs odacsapva az asztalra! Puhányok! Ha aztán mégis csökkentettek az adón: ez semmi! 25 százalékos vágás bőven lehetséges! Orbán Viktor, Varga Mihály, Áder János, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Matolcsy György és társaik, egymásnak adva a mikrofont, nyolc éven át attakolták a láthatólag közgazdasági béklyókban vergődő, bizonytalankodó, a helyzetből jól kijönni képtelen, így leginkább idegesen feszengő baloldali kabineteket.
Aztán persze Orbánék, immár kormányon megemelték az üzemanyagok minden lehetséges adóját. Ráadásul míg 2012-ben 120 dolláros hordónkénti olajár hozta a legutóbbi üzemanyagár-csúcsokat, úgy most már elég volt a rekordhoz 80 dollár. Bizony: forint, infláció, Matolcsy. Bár ezalatt a jövedelmek is nőttek, mégis jobb lenne, ha nem kéne ennyivel többet lejsztolnunk ugyanazért a - kőkemény dollárelszámolású - orosz olajért.
A felkérdezésekre sokáig azt az egyenválaszt hallhattuk, hogy nyugalom, vizsgálják a piacokat. Majd kitaláltak különböző trükkös, politikai terelésre alkalmas szorzókat. Az ellenzék, ahol tudott, szakmai bírálatokkal élt: nem csináltak hülyét magukból, nem kezdtek Orbánékhoz hasonló, demagóg süketelésbe. Pedig kézenfekvő lenne, hogy ha az Orbán-kormány, amúgy minden észszerűség ellenében, úgymond "rezsicsökkentette" a lakossági energiadíjakat, akkor a rezsiharc miért nem terjed ki az egekben lévő üzemanyagárakra, akár valamiféle adócsökkentés formájában.
A nép mindezt különösebben nem rója fel az Orbán-kormány hibájául. Az utakon dugók, bódító
füstköd, a kereslet nő. A kapitalizmus egy kis köre.
Hogy egy párhuzamos univerzumban, ahol az országot a mostani ellenzék irányítja, hol állnának az üzemanyagárak, nem tudom. Talán a pörgő, a nemzetközi vérkeringésbe ágyazott gazdaságnak és a busásan érkező uniós támogatásoknak hála egyre többen közlekednének olcsóbb, környezetkímélő járművekkel, illetve módokon. Bár nehéz elképzelni, talán létezhet olyan világ is, ahol Orbánék sem kormányon, sem ellenzékből nem attakolhatnak senkit, mert a nép nem ül fel a politikai trollok szemfényvesztéseinek.