Földünkön körülbelül 11 ezer szigeten laknak állandóan emberek, és Európa 2400 szigete 16 millió embernek ad otthont. A szigetlakóknak jelentős kihívásokkal kell szembenézniük olyan erőforrások folyamatos ellátása terén, mint például az energia. A villamosenergia-termelésből származó CO2-mennyiséget azonban csökkentenünk kell az EU éghajlat-politikai célkitűzésének elérése érdekében, amely szerint 2030-ra legalább 55 százalékkal kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re klímasemlegessé kell válnunk.
De hogyan lehet olyan energiafüggetlenséget létrehozni, amely egyszerre oltalmazza a szigetek jövőjét, és az éghajlat-politikai céloknak is megfelel? A megújuló energiaforrások kihasználása elképesztő lehetőséget hordoz magában a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia csökkentése vagy kiküszöbölése szempontjából.
Tiszta energia a szigetektől, a szigeteknek
Dánia élénk színűre festett házairól és macskaköves utcáiról ismert Ærø-szigete jó úton halad a megújuló energiaforrásokra való teljes átállás felé, amelynek köszönhetően első helyen áll az Európai Unió Felelősségteljes sziget versenyén. A szélerőműveknek köszönhetően a sziget jelenleg rendszeresen több energiát termel, mint amennyit felhasznál – körülbelül évi 125–140 százalékot. A beépített melegvíz-tárolóval felszerelt távfűtőművek napenergiát, hőszivattyúkat, biomasszát és bioüzemanyagot használnak, és a sziget fűtési szükségletének körülbelül 70 százalékát elégítik ki.
Míg a kisebb és elszigeteltebb szigetek – mivel nem csatlakoznak a villamos hálózathoz energetikai elszigeteltséggel kell szembenézniük. A Kanári-szigetek második legkisebb tagja - amelyet az Ærø-sziget mellett szintén a Felelősségteljes sziget-díj nyertesének választottak -, El Hierro a sótalanítás és a vízelosztás alkalmazásával a sziget éves energiaigényének több mint 40 százalékát biztosítja, és ez az arány adott lendületet a szélszivattyúval működő vízerőmű létrehozásához. Az erőmű a sziget éves energiaigényének 70 százalékát lesz képes fedezni.
Az ehhez hasonló hibrid technológiák, amelyek többlettermelés esetén képesek „elraktározni az energiát”, gyarapítják az időszakos megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket. A görög fennhatóság alatt álló apró Tilosz-sziget egy szélturbinából, egy kis méretű napelemparkból és egy akkumulátoros tárolórendszerből álló hibrid erőművel használta ki ezt a lehetőséget, amely a maga nemében első Görögországban, de Európa-szerte is az elsők között áll. Egy kevésbé szeles évben is fedezi az energiaszükséglet körülbelül 50–60 százalékát, amely a téli hónapok némelyikén még a szomszédos szigeteknek is szállított a többlettermelés révén keletkezett tiszta energiát.
Nem pusztán energiatermelés
A közlekedés nagyban hozzájárul a klímaváltozást okozó szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az Ærø-szigeten az elektromos járművek használatára ösztönzik a lakosokat. A napelempanelek és a gázból előállított folyékony üzemanyagok segítségével már 40 százalékkal sikerült csökkenteniük a buszok okozta kibocsátást. A díjmentes autóbuszos közlekedés következtében már ötször annyian utaznak a zöld buszokon, ezzel is jelentősen csökkentve a személygépjárművek okozta környezetszennyezést, valamint az utak karbantartásával és bővítésével járó költségeket. A Dániát övező tengereket járó Ellennek se szaga, se hangja. Az Ærø tulajdonában álló Ellen a világ legnagyobb teljesen elektromos kompja.
A fenntarthatóság és csapatmunka
A szövetkezeteknek nagy hagyománya van Dániában, kezdve az első szövetkezeti tulajdonú tejfeldolgozó üzemtől, amelyet dán gazdák alapítottak meg 1882-ben, egészen a világ legrégebbi üzemképes szélturbinájáig (43 éves, és még mindig működik). Az Ærø-sziget első szövetkezeti tulajdonú szélerőműparkját 1985-ben alapították, és a szélerőműparkok még most is szövetkezeti tulajdonban állnak. Hasonlóképpen a távfűtőművek is szövetkezeti tulajdonban lévő magánvállalatokhoz tartoznak. Ahhoz, hogy valaki rácsatlakozzon a három távfűtőmű egyikére, először meg kell vásárolnia egy részvényt. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyiek elfogadják és lelkesen támogatják a helyi tulajdonban lévő értékeket.
A siker kulcsa a tervezés
A megvalósítás tárgya és módja azonban korántsem annyira egyszerű, mint amilyennek az itt elmesélt sikertörténetekből tűnhet. Mivel a jövőbeli helyzetek feltérképezése és a stratégiák összehangolása nehéz feladat, az INSULAE projekt vezetői kifejlesztettek egy, kifejezetten szigetek számára tervezett, új beruházástervező eszközt, amelyet szoftveres szolgáltatásként tesznek elérhetővé.
A NESOI egy európai szigetekkel foglalkozó program, amely szakszerű helyszíni műszaki segítséget nyújt a helyi önkormányzatoknak és a magánszervezeteknek például az energiaelemzés, az üzleti és pénzügyi modellezés, a közbeszerzési eljárások meghatározása terén. A támogatások Európa mind a 2400 lakott szigetén elérhetőek, és a NESOI csapata összesen 6,2 millió eurót tud befektetni. A projekt 2020 októberében induló első nyílt pályázati felhívásának eredményeképp összesen 28 projektet hagytak jóvá, amelyekkel összesen várhatóan évi 300 kilotonnányi szén-dioxid-kibocsátást küszöbölhetnek ki.
A cikk a Horizonban, az EU kutatasi es innovacios magazinjaban jelent meg.
