Ismét nyilvánosan csapott össze a magyar és a holland miniszterelnök, ezúttal annak kapcsán, hogy mi okozza a horribilis földgázárakat Európában. Orbán a szlovéniai EU-csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy a Bizottság a vétkes, mert túlságosan is nagyratörő terveket fogalmazott meg a széndioxid kibocsátás csökkentésére. Mondta ezt akkor, amikor az árak 40 százalékkal ugrottak meg, miután nincs elegendő energiahordozó a piacon. Hozzáfűzte, hogy elfogadhatatlan a Zöld Megállapodás, mert az közvetve megadóztatná a házak, lakások és autók tulajdonosait.
Erre Mark Rutte úgy reagált, hogy a magyar politikus összekever egy sor dolgot, az árak szintje csak részben függ össze az energiaszerkezet módosításával. Azaz Orbán egyszerűen eltúlozza a dolgot. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a két miniszterelnök korábban azért is összetűzött, mert a holland vezető nagyon nem ért egyet az LMBT-ellenes magyar törvénnyel. A Bizottság pedig sok milliárd eurónyi támogatást tart vissza az újjáépítési alapból a Magyarországon jelentkező jogállami gondok miatt. (Rutte azt is felvetette, hogy ha a magyar vezetésnek nem tetszenek a demokratikus feltételek, akkor mehet isten hírével az Unióból – a szerk.)
FAZ
Az EU-nak rossz tapasztalatai vannak a keleti nyitással, ez is közrejátszik abban, hogy megrekedt a nyugat-balkáni felvételi folyamat – állapítja meg a konzervatív újság. Azaz nem csak az számít, hogy a 6 érintett ország lassan halad a reformokkal és viszályok vannak köztük. Legalább ennyire fontos Brüsszel és több kormány számára, hogy igencsak fejbe kólintotta őket a jogállami vita Magyarországgal és Lengyelországgal, mert az nagyon is nyomatékosan illusztrálja, hogy nem elég, ha egy jelentkező eleget tesz a belépés feltételeinek. Attól még nem biztos, hogy hosszú távon is alkalmazza a közösségi szabályokat. Azon kívül a közösség Ciprussal egy területi konfliktust is megörökölt.
Ezért igaza van pl. Franciaországnak, amikor azt mondja, hogy az uniónak előbb magát kell átalakítania, és csak utána jöhetnek új tagok. Így nem lett volna jó most bármilyen dátumot megjelölni a régió számára, amikor reálisan csak 2030 környéke jön szóba. Senki sem tudja, akkorra milyen állapotban lesz az integráció, illetve a Nyugat-Balkán. Ugyanakkor addig minden lehetséges formában ki kell bővíteni az együttműködést a térséggel, mert Oroszország és Kína ugrásra készen várakozik.
A Bizottság elnöke személyesen is védelmébe vette a magyar bővítési biztost. A kérdést egy olasz újságíró vetette fel Brdóban, a legfelső szintű uniós tanácskozás után, miután előző nap a Politico bennfentes értesülések és bizalmas dokumentumok alapján azt írta, hogy Várhelyi Olivér Orbán Viktor forgatókönyvéből játszik és a mielőbbi felvétel érdekében minden áron igyekszik megszépíteni a jogállam helyzetét Szerbiában.
Von der Leyen válaszul kijelentette, hogy az összes biztos élvezi a teljes bizalmát, majd gyorsan áttért a nyugat-balkáni nyitásra. Ott azonban kitért arra, hogy a szerb kormánynak még sok házi feladatot kell elvégeznie, ideértve jó néhány demokratikus norma érvényesítését. Hozzátette, ezt a múlt héten személyesen is közölte Vucsiccsal, illetve Brnabic miniszterelnökkel. Ugyanakkor közvetve jelezte, hogy a magyar biztos nem csinálhatja azt, amit akar, mert rajta kívül nagyon sok szakértő elemzi a csatlakozási folyamat alakulását és jelenti, hol tartanak az egyes államok a felkészülésben.
Az Európai Bíróság szerint Lengyelország megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor akarata ellenére áthelyezett egy bírót, miután az bírálta a kormányt. Az ítélet, amely kemény megrovást jelent a hatalom lévő varsói nacionalistáknak, kimondja, hogy Zurek még 2018-ban hiába fellebbezett a döntés ellen, kérelmét elutasította egyik kollégája, akinél azonban saját kinevezésének körülményei folytán alaposan megkérdőjelezhető az elfogulatlanság. Ennél fogva az áthelyezést semmisnek kell tekinteni.
Most a lengyel bíróságokon múlik, hogy eleget tesznek-e a verdiktnek, de az EU legfelső törvényszéke ki tudja kényszeríteni a végrehajtást. Mindenesetre a helyettes igazságügyi miniszter úgy értékelte, hogy az unió elősegíti a lengyel jogrend szétverését, és hogy az EUB át akarja venni az ország Alkotmánybíróságának szerepét, amikor a bírósági rendszer felügyeletéről van szó. A jelentés emlékeztet ugyanakkor arra, hogy az ellenzék, több más tagállam, az USA és jó pár nemzetközi civil szervezet is elítélte az PiS által foganatosított igazságszolgáltatási reformot, mondván, hogy az csak a bírálók elhallgattatására szolgál és aláássa a fékeket, illetve ellensúlyokat.
A jelek szerint Orbán Viktor és a cseh kormány mostanra prófétának bizonyul, miután hat éve határkerítést állított fel, mert jelenleg Lengyelország és Litvánia ugyanezt csinálja, az EU pedig semmi kivetnivalót nem talál benne, de hát Európa éppen bezárkózik, miközben itt az újabb menekülthullám. Ezt egy Kelet-Európával foglalkozó amerikai történésznő jelentette ki, aki a lengyel hatóságok minden akadékoskodása ellenére elment a belorusz határra, miután ott már legalább öt migráns vesztette életét, a senki földjén bolyongva, az erdőben, a nulla fok körüli hőmérsékletben.
Joy Neumeyer azt találta, hogy a fáradt, kimerült, éhes és fagyoskodó irakiak, afgánok, szírek és mások felültek Lukasenkónak, aki hírek szerint a drágán megvett repülőjegy fejében azt ígérte, hogy bejuttatja őket az unióba. Így akar bosszút állni a szankciókért. Csakhogy a lengyel vezetés meghirdette, hogy a megvédi a nemzetet az inváziótól és senkit sem enged be, sőt több esetben simán visszafordította az érkezőket, minden törvényes eljárás nélkül. Brüsszel pedig csak nézi, ám nagyjából végig ezt csinálta, 2016 óta. Igyekszik lezárni a határait, nehogy megismétlődjön a korábbi válság.
Csak éppen a brutális és drákói lépések semmire sem vezetnek, mert a tálib hatalomátvétel és más fejlemények folytán egyre többen akarnak Európába jönni. Lengyelország ugyanakkor nem törődik az Európai Emberi Jogi Bíróság döntésével és nem nyújt semmiféle ellátást a rászorulóknak. A rendkívüli állapot elrendelésével pedig kitiltotta az újságírókat és segélyszervezeteket a térségből. Most pedig éppen szögesdrót kerítést épít.
Vagyis követi a magyar és a cseh példát, merthogy az európai erődben a bezárkózás számít normálisnak. Az unió pedig azon van, hogy bármi áron elriassza mindazokat, akik a földrészre vágynak. Pedig nincs vesztegetnivaló idő, hiszen a cudar időjárás újabb áldozatokat fog követelni a két ország közt rekedt emberek közül. A sorsuk olyan kemény jövőt vetít előre, amely igazából már itt van.
Korruptnak számít, Trumpot utánozza és Orbánnal dicsekszik, mégis van esélye, hogy holnap, holnapután újraválasszák. Ezt a többszörös milliárdos cseh miniszterelnökről állítja az újság, amely emlékeztet arra, hogy Babis a napokban magyar kollégáját, az európai antiliberálisok élharcosát is bevetette a kampányban. Azt a politikust, aki a Fidesz javára módosította a választási törvényt, ellenőrzése alá vonta a sajtót és a tudományt, és akinek az EU azt veti a szemére, hogy leépíti a jogállamot.
Ezzel együtt Babis vezeti a közvéleménykutatásokat, noha közben a Pandora-iratok miatt új vádak is felmerültek ellene. Szóval, azért még kerülhet szorult helyzetbe. A neves prágai politológus, Jirzsi Pehe, Havel egykori tanácsadója azt mondja róla, hogy ő is nacionalista populista, de nem annyira fanatikus, mint Orbán. Inkább a korábbi amerikai elnökre hajaz. Nem ideológus, vállalkozó.
Hogy pénzt akar keresni, ügyleteket igyekszik kötni és közben időnként súrolja a törvényesség határait, azt a csehek pontosan tudják. Azt azonban tagadja, hogy uniós támogatásokat sikkasztott volna el. Jelenleg keresztbe-kasul végig járja az országot, félig kész pályaudvarokat és autópályákat nyit meg. Mindenkivel kezet ráz, kedélyeskedik, a gyerekeket megsimogatja. Fő támogatói az idősek, akiknek magasabb nyugdíjat ígér. De ami a legfontosabb: mögötte áll Zeman államfő, aki akkor is miniszterelnököt kíván csinálni belőle, ha netán vesztene az urnáknál.
FAZ
A kommentár furának nevezi, hogy az ellátási gondok közepette Oroszország nem szállít több földgázt Európának, noha egy csomó pénzt kereshetne vele. Ám úgy véli, nagyon is tudatos Moszkva hozzáállása, mert zsarolni próbál. A Gazprom ugyan eleget tesz szerződéses kötelezettségeinek, az ügyben viszont már eltérnek az orosz magyarázatok, hogy miért nem értesít több energiahordozót az azonnali piacon.
Viszont több gáz jön a vadonatúj Északi Áramlat 2-őn keresztül, noha az még nem kapta meg az engedélyt, ezért súlyos büntetés lehet a következmény. A dolgok megértéséhez figyelembe kell venni, hogy az orosz szállító politikai eszköz Putyin kezében. Miller vezérigazgató már a leningrádi város tanácsban a mostani elnök szárnysegédje volt. E pillanatban ha Moszkva több gázt akarnak eljuttatni a földrészre, akkor több kapacitást kellene rendelnie az ukránoktól a rajtuk keresztülhaladó vezetéken. Ám ily módon felértékelné Kijevet, noha gazdaságilag kifizetődne az ügylet. Úgy hogy ez az opció kiesik, kerül, amibe kerül.
Pont Ukrajnát igyekezett lyukra tenni az orosz fél a Török Áramlat megépítésével is, habár Németország ragaszkodik az ukrán tranzit fenntartásához, nehogy Amerika szankciókat rendeljen el ellene az Északi Áramlat újabb ága miatt. Putyin céljai azonban nem változnak, alighanem ezt célozta az is, hogy Magyarország immár Szerbián át kap orosz gázt, Ukrajnán keresztül nem.
A Kreml szemében szálka, hogy az unión belül nem lehet ugyanaz a tulajdonosa a vezetéknek, illetve a bele pumpálandó gáznak. Most éppen az Északi Áramlat 2-nél próbál kibújni e kötelezettség alól, ide értve, hogy idő előtt megkezdte a szállítást. Feltehetőleg úgy gondolkodik, hogy kellő politikai ráhatás esetén a bíróságokat is befolyásolják a növekvő árak és az ellátási nehézségek. Ha sikerülne rávennie Európát a szabályozás enyhítésére, az nagy siker, erődemonstráció volna Putyin számára.
Az Európai Bíróság elutasította a magyar álláspontot és arra kötelezte zalaegerszegi körzetí bíróságot, hogy hajtsa be azt a 80 eurós büntetést, amelyet még három éve Stájerországban szabtak ki egy magyar asszonyra, miután az egy kisebb közlekedési kihágás után nem volt hajlandó igazolni személyazonosságát az osztrák hatóságoknak. A magyar fél arra hivatkozott, hogy az ilyen esetekre nem terjed ki a két ország keretmegállapodása, ám ezt a luxemburgi testület nem fogadta el. Más lenne a helyzet, ha valamilyen bíróság ítéletről lenne szó, mert ott csak akkor lehet kezdeményezni a külföldön kiszabott verdikt foganatosítását, ha az adott jogsértés a másik országban is büntetendőnek számít.
FAZ
A bíróságok tesznek pontot az évek óta húzódó jogvita végére a magyar kormány és a
Batthyány-család között egy páratlan festmény, idősebb Bruegel Keresztelő Szent Jánosának tulajdonjoga ügyében. Az alkotás úgy került a budapesti Szépművészeti Múzeumba, hogy 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején erővel elvitték a família csákányi kastélyából. Sok minden mással együtt.
Majd 1951-ben olyan rendelet született, amely gyakorlatilag állami tulajdonnak minősítette a képet, amelynek értékét napjainkban100 millió euróra becsülik. Batthyány Iván 3 éve kérte, hogy adják neki vissza művet, ám az Orbán-kormány villámgyorsan módosította a játékszabályokat, hogy ne kelljen. A Gulyás Gergely-féle rendelet értelmében a kérvényezőnek kell igazolnia az igény jogosságát. A jogi indoklás azonban csak tavaly látott napvilágot.
Az ügyvéd azt mondja, törvénysértő a visszamenőleges jogalkotás. Ugyanakkor nem érti, hogy a magyar állam miért nem veszi figyelembe a benyújtott bizonyítékokat. Viszont az új rend miatt hoppon maradt a Batthyány Magánalapítvány is, amely szintén szeretett volna jó pár dolgot viszontlátni a tőle elrabolt javakból. Ugyanakkor vita van a családon belül is, hogy kit illet meg a Keresztelő Szent János.
