Noha az iskolák, pedagógusok, diákok, szülők mintegy másfél évet töltöttek azzal, hogy érdemi segítség nélkül tegyék gördülékenyebbé a koronavírus-járvány tavaly márciusi berobbanásával szükségessé vált online tanulási, tanítási formákat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lényegében megtiltotta, hogy egyes osztályok vagy intézmények digitális munkarendre álljanak át azokon az évfolyamokon, ahol már a diákok számára is elérhető a védőoltás. Így "főszabály szerint" hatodik évfolyam fölött nem lehet tanügyi intézkedéseket elrendelni még akkor sem, ha egy vagy több tanuló, pedagógus megbetegszik.
Szerettük volna megtudni az Emmitől, hogy a vannak-e kivételek, például milyen mértékű fertőzöttség szükséges ahhoz, hogy hatodik osztály fölött is rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet rendelhessenek el egy iskolában, de tájékoztatást többszöri megkeresésünk után sem kaptunk. Ugyanakkor a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter lapunknak megerősítette, hatodik osztály felett nincs tanügyi intézkedés, járványügyi viszont lehetséges; ha egy vagy több diák megbetegszik, számukra a népegészségügyi hivatal elrendelhet karantént.
Csakhogy időközben a karantén- és kontaktkutatás szabályain is lazítottak. Lapunk úgy értesült, az iskolák egy olyan intézkedési tervet kaptak, amelyben egyebek mellett az áll, bárki (tanár, diák vagy más iskolai dolgozó), aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek, még akkor sem, ha például egy közvetlen családtagja betegszik meg - így karanténkötelezettség sem vonatkozik rá.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) is többen megkeresték emiatt; volt olyan tanár, aki arról számolt be, egyik kolléganője úgy jár be dolgozni, hogy a férje igazoltan covid-fertőzött. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja megkeresésünkre elmondta, felhívta a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), ahol azt mondták neki, jelenleg valóban ez az eljárás, ám azt nem tudták megindokolni, milyen szakmai ajánlások alapján döntöttek így. Lapunk szintén kérdésekkel fordult az NNK-hoz, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
Nagy Erzsébet érthetetlennek tartja a döntést, szerinte nem enyhébb, hanem szigorúbb intézkedésekre lenne szükség. Felhívta a figyelmet arra is, bár a kormány mindent az oltásokra tett fel, ezzel még nem garantálható az iskolák biztonsága, hiszen a 12 éven aluliakat még nem lehet oltani, a koronavírus delta variánsa pedig az oltottak között is terjedhet. Azt pedig rendkívül cinikusnak tartja, hogy a kormány az oltásokra hivatkozva lényegében a diákokra és szüleikre hárítja a felelősséget.
A kormányzati portálon olvasható legutóbbi tájékoztatás szerint 225 ezer 12-17 év közötti diák vette fel az oltást. Ez viszont még mindig csak az érintett korosztály 38 százaléka.
