A pápa féken akarja tartani Orbánt a budapesti átutazás során, mert kifejezésre kívánja juttatni, hogy a migráció ügyében nem ért egyet a magyar politikával. A Vatikán még soha nem sértett meg ilyen mértékben egy megválasztott kormányfőt, amikor gyakorlatilag megtagadta, hogy állami rangra emeljék a látogatást, és pár óra múltán már tovább is megy Pozsonyba.
Ferenc ily módon figyelmen kívül hagyta a saját diplomáciája figyelmeztetését, hogy nem lehet megsérteni egy 10 milliós országot, ahol a lakosság 62 százalékát megkeresztelték. Még kevésbé lehet megtenni ezt a helyi egyházzal szemben, amikor Mindszenty nevének csupán az említése azonnal tiszteletet parancsol. Ráadásul a Püspöki Konferencia által összeállított program igen nívós.
A gond ott van, hogy már nem egészen hat hónap van hátra a választásig és Róma attól fél, bár nem mondja ki hangosan, hogy a pápa eszközként szolgálhat egy olyan politikához, amivel nem ért egyet. Az út egy éve lett volna, de közbeszólt a járvány.
Ennélfogva nem lehet semmi lényegeset várni a találkozótól, amely reggel háromnegyed 9-kor kezdődik és részt vesz rajta Áder János, valamint Pietro Parolin vatikáni államtitkár, valamint a külügyek felelőse, Paul Richard Gallagher. Az esemény nem egészen 30 percig tart és teljesen protokolláris jellegű. Beleértve a fotózkodást és az ajándékok átadását. Egyébként pedig ilyenkor az a szokás, hogy a pápa mellett az államfő szólal meg.
A lap emlékeztet arra, hogy Parolin, aki rangban egy szinten van Orbánnal, pár napja a bledi fórumon összecsapott a magyar vezetővel. Bebizonyosodott, hogy a migráció kérdésében ennél jobban már nem is térhetne el az álláspontjuk. A magyar kormányhű sajtó gyakran sértegeti Ferencet, aki mindenképpen elutasítja Orbán politikáját és ettől jól érzi magát.
Magyarországra készül a pápa és ott politikai ellenpontjával találkozik. Hogy kettejük felfogása mennyire különbözik fontos kérdésekben, annak igazolására a lap felsorolja, hogy amikor Magyarország hat éve befejezte a kerítés építését, Ferenc arra figyelmeztetett, hogy aki falakat emel, az nem keresztény. Egy évvel később az egyházfő Rómában letérdelt, hogy megmossa migránsok lábát, a magyar vezető egyidejűleg közbiztonsági, illetve terrorveszélyt látott minden egyes menekültben.
Legutóbb pedig, miközben még jobban épült le a magyar demokrácia, benne a szabad sajtó elhallgattatásával és az igazságszolgáltatás átpolitizálásával, Orbán pedig részben antiszemita lózungokkal ismét nyert, a Szentatya kijelentette, hogy óvakodni kell a nacionalizmustól, továbbá, hogy manapság bizonyos beszédek arra emlékeztetnek, amit Hitler mondott még 1934-ben.
Ily módon a rövid út fontosabb, mint ahogy az az időtartamából következne. A legfőbb kérdés, hogy a vendég mennyire megy neki Orbánnak, aki igen sikeresen tünteti fel magát az európai keresztény identitás védelmezőjének. Az ilyen találkozók persze zárt ajtók mögött zajlanak, de utána a Vatikán általában rövid értékelést ad ki róluk.
Stefano Bottoni, magyar-olasz történész úgy ítéli meg, hogy az Orbán-kormány megkönnyebbült, miután nagy zavart okozott volna, ha a pápa nem látogat el Budapestre. A politikus, aki folyamatosan méri a közvéleményt, tudja, hogy minden katolikus voksára szüksége lesz jövőre. A szakértő szerint Orbán számára pont elég, hogy jövő tavaszig mutogathatja majd a találkozóról készülő képeket. Az ő szemében ennyi Ferenc szerepe. Pont úgy, ahogy azt Merkellel csinálta a határnyitás 30. évfordulóján.
Viszont fontos téma lesz a migráció, amit a magyar vezető méregnek nevezett. Gyakorlatilag lezárta az országot az újonnan érkező illegális menekültek előtt. Magyarország tavaly mindössze 115 kérelmezőt fogadott be, Németország 122 ezret.
A pápa nem akarja, hogy Orbán Viktor tőkét kovácsolhasson a budapesti útból. Az elején még az sem volt biztos, hogy találkoznak, mivel sokszor ütközik a Vatikán és Magyarország véleménye a migráció és a kisebbségekkel szembeni bánásmód kapcsán. A populista és nacionalista kormányfő számára az egyházfő túl liberális.
A helyszínen, a Szépművészeti Múzeumban Ferenc az Eucharisztikus Világkongresszus részvevői és a magyar zsidó közösség képviselői előtt mond beszédet, utána következik a záró mise. Úgy hogy nincs többről szó, mint villámlátogatásról, habár a miniszterelnök így is hatalmas megtiszteltetést emleget.
A pápa gépe reggel 6-kor indul, majd 14:40-kor megy tovább Pozsonyba. Vagyis nem alszik Budapesten. Szakértők szerint azért nem, mert nem szeretné, hogy ha Orbán politikai célokra aknázhatná ki a vendégséget. Viszont rejtélyes, hogy a pápa miért marad három napig Szlovákiában, benne 4 megállóval.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy kormány akkor sem vonja vissza a nemrégiben hozott LMBT-törvényt, ha nem kap pénzt az EU újjáépítési alapjából. Pedig az a Bizottság szerint is hátrányos megkülönböztetést tartalmaz a szexuális kisebbségekkel szemben. A miniszter azt bizonygatta, hogy Magyarország már a nyáron eljuttatta a tervet Brüsszelbe, mármint hogy mire akarja fordítani a milliárdokat, ám az unió halogatja a jóváhagyást, miután napvilágot látott az új jogszabály, amely a hatalom szerint csakis a gyermekek védelmét szolgálja a meleg tartalmakkal szemben. Ezzel szemben a szervezet végrehajtó testülete azt mondja: a kérdés azért van továbbra is függőben, mert a magyar fél nem irányzott elő megfelelő intézkedéseket, nehogy a támogatás egy része eltűnjön ilyen-olyan csatornákon.
Donald Tusk szerint a lengyel kormány gyorsabban kiléptetheti az országot az unióból, mint ahogyan azt sokan képzelik. Merthogy a jelenlegi kampány könnyen kicsúszhat a hatalom kezéből. Az ellenzék vezetője azután nyilatkozott, hogy a PiS frakcióvezetője arról beszélt a hagyományos karpaczi gazdasági fórumon: meddig lehet még elmenni, hogy az EU elfogadható legyen Varsó számára. Így végig kell venni drasztikus lépéseket is. A kormány szóvivője erre válaszul jelezte, hogy nincs tervben a Polexit. Egyébiránt a jobboldali-nacionalista Orbán a lengyelek oldalára állt a vitában.
FAZ
A lengyel miniszterelnök zsákutcának tartja a szorosabb integrációt. Az újságnak adott nyilatkozatban Morawiecki kijelentette, hogy az EU csak akkor lehet befolyásos, ha erős nemzetállamokra épül. Mert tisztelni kell a hagyományokat és a kultúrákat, de ez nem zárja ki a szoros gazdasági együttműködést, valamint a közös hadsereget.
A politikus úgy véli, hogy a Fegyelmi Kamara ügyében a Bizottság beleüti az orrát az Európai Bíróság dolgába. Egyébként pedig a lengyel Legfelső Bíróságra tartozik, hogy mit csinál az EUB döntése nyomán, amely a vitatott testület feloszlatását mondta ki. Mindazonáltal ehhez végig kell csinálni a parlamenti folyamatot, már a következő hetekben, hónapokban. Morawiecki szerint azonban mindenképpen szükség van a reformra az igazságszolgáltatásban, hogy felszámolják a kommunista örökséget. Illetve hogy a bírákat is felelősségre vonhassák szükség esetén.
A miniszterelnök kifejtette, hogy nem lehet semmiféle összefüggés a bíróságok átalakítása és a gazdasági segélyalapból előirányzott pénzek folyósítása között. Ezért Varsó azt várja, hogy a Bizottság néhány héten belül rábólintson a tervre.
Bejelentette, hogy a médiahatóság engedélyezi az amerikai kézben lévő TVN24 független hírcsatorna működését, akkor is, ha két héten belül nem sikerül meghosszabbítani a sugárzási engedélyt. De azt nem engedi meg az ország, hogy kívülről szóljanak bele a szabályozásba.
A távozó német kancellár ma búcsúlátogatást tesz Varsóban, ám Duda elnök nem talált rá módot, hogy találkozzon vele, inkább egy vidéki megemlékezésen vesz részt De hát a kétoldalú együttműködés ugyan a gazdaságban kitűnően alakul, politikailag viszont egyre jobban távolodik egymástól a két ország.
A vendég viszont nem tehette meg, hogy kosarat ad Lengyelországnak, hiszen már elment Washingtonba, Moszkvába és Kijevbe, a jövő héten pedig Belgrádot, Tiranát és Párizst ejti útba. Azaz hatalmas sértés lett volna, ha kihagyja a lengyel fővárost, de a látogatás körülményei pontosan tükrözik, milyen problémás az államközi viszony. Tele van feszültséggel és félreértésekkel. A napirendet a múlt és nem a jövő határozza meg, ideértve, hogy a lengyel kormány egyes képviselői ismét nyíltan háborús jóvátételt követelnek.
Kai-Olaf Lang a Tudomány és Politika Alapítványtól úgy jellemi az utóbbi 16 évet, hogy az a nagy remények és elmulasztott esélyek időszaka volt. A politikai ellentétek miatt hatalmas a kölcsönös csalódás. A liberális német menedékpolitika és az Északi Áramlat 2 csak még jobban belezavart a dolgokba. Hogy a helyzet nem rosszabb, azt a szakértő Merkelnek tulajdonítja, mert nem hagyta még jobban elfajulni a vitát. De minden kiábrándulás ellenére Berlinben az az alapvetés, hogy Lengyelországot nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A kormányfő pontosan tudta, hogy Varsóra alapvető szükség van, ezért nem engedte magát provokálni. Ezzel szemben Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője hibásnak tartja a politikus felfogását. Úgy véli, hogy Merkel félt a konfliktustól Magyarországgal és Lengyelországgal, ezért túl keveset tett, hogy kipécézze a jogállam megsértését a két országban. A visszafogottság azonban nem hozott semmiféle eredményt, sőt csak rontott a dolgokon. Ráadásul a németellenes retorika a Jog és Igazságosság alapvonása.
Egyre fokozódik a félelem, hogy a szlovén miniszterelnök, ez a „mini Trump”, Magyarország 2.0-át csinál országából, miután egyre jobban másolja az orbáni modellt. Mondják a bírálók, de az biztos, hogy egyre inkább a legvitatottabb kormányfők közé kerül az EU-ban. Marjan Sarec, a nevét viselő ellenzéki párt vezetője hosszan sorolja Jansa bűnlistáját: állandóan támadja a sajtót és az igazságszolgáltatást. Beleavatkozik független intézmények működésbe. Lecseréli fontos tisztségek gazdáit, szétveri az államháztartást, a nyugdíjpolitikát, a közoktatást és az egészségügyet.
Tanja Fajon, a szociáldemokraták vezére ehhez azt teszi hozzá: a gyűlölettel teli retorika, az ellenőrizetlen értesülések terjesztése, valamint az, hogy mindenkit támad, akinek más a véleménye, nos, ez mind-mind arra irányul, hogy olyan közeg jöjjön létre, amely csakis az ő érdekeit szolgálja. De ettől még a népszerűsége az utóbbi másfél év legalacsonyabb szintjére esett vissza. Ám ez nem zavarja abban, hogy becslések szerint havonta átlag 120 fontos állami posztra a saját embereit nevezze ki.
További kifogás ellene, hogy mind nagyobb a korrupció. Daniel Freund, német zöld EP-képviselő úgy látja, hogy mivel a politikus elvesztette a többséget, meg kell vennie, az meg sokba kerül. De az urambátyám rendszert az állam legfelső szintjén szervezik. Emellett Jansa magyar és kínai beruházók segítségével igyekszik bebetonozni a hatalmát.
A sajtó külön téma, miután a Riporterek Határok Nélkül szerint a miniszterelnök módszeresen szorítja vissza a független szerkesztőségeket. Sarec azt gondolja: a cél az, amit Magyarországon történt: hogy ti. a hatalom kisajátítsa a nemzeti hírügynökséget.
A kommentár nyugtalanítónak tekinti, hogy Európa hosszabb távon a tekintélyelvűség felé halad. A földrészen a liberálisok persze mondhatják azt, amit amerikai társaik a szeptember 11-i támadás évfordulóján, hogy ti. nem a muzulmán terroristák fenyegetik igazából a demokráciát, hanem a jelentős jobbra tolódás, amibe a tengerentúlon beletartozik, hogy a republikánusok egyértelműen elcsúsztak az autokrácia felé.
Az öreg kontinensen is sokan vélhetik úgy, hogy a bevándorlás a legfőbb gond, csak éppen a tényleges nagy baj az, hogy annak nyomán jön fel az autoriter irányzat. Magyarország, Lengyelország és Szlovénia ugyan az EU tagja, de igazából már nem is lehet jogállamszámba venni. A szélsőjobbos pártok tábora jelentős szinte az összes nyugati országban. Egyes konzervatív tömörülések, mint az Osztrák Néppárt és a brit toryk, már nemigen különböznek a szélsőségesektől.
Nem szabad persze alábecsülni a terrorizmust és az iszlám kihívást, de egyiken sem lehet látványpolitizálással úrrá lenni. Az „európai életmód”, amire az osztrák kancellár oly gyakran hivatkozik, amikor az illegális migráció ellen fellépés szükségességét hangoztatja, magában foglalja a jogállamot és a liberális demokráciát.
