Bár a Greenpeace Magyarország többször követelte az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek zöldprogramját, lapunk érdeklődésére valamennyi induló elküldte azt. Karácsony Gergely már korábban, Dobrev Klára pedig most csütörtökön hozta nyilvánosságra elképzeléseit.
A nagyfokú hasonlóság nem véletlen: a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által a nyár elején nyilvánosságra hozott "Közös Alap" "Zöld Magyarország" címmel együttes környezetvédelmi programot is hirdet.
Tudomásul kell vennünk, hogy klímavészhelyzet van - szögezi le az anyag. Így már 2050 előtti klímasemlegességet, 2030-ra pedig - 1990-hez képest - 60 százalékos üvegházgáz-csökkentést ígérnek. (Ehhez képest a 2030-as célok tekintetében az Orbán-kormány még 40 százalékos vállalásának az 55 százalékos új, közös EU-célhoz közelítése kapcsán is épp aktuális pávatáncát járja.)
Az ellenzéki anyag a lakossági klímatudatosság emelése és a megfelelő fűtési módok tudatosítása érdekében fokozná az oktatás és a szemléletformálás fontosságát. Évi százezer lakás - szigetelést is magába foglaló - energetikai mélyfelújításával a legrászorultabbak számára is elérhetővé tennék a megújulókat, valamint a fogyasztás és a légszennyezés csökkentését. (Bár az Orbán-kormány az uniós pénzek "megelőlegezésével" a kevésbé módos háztartásoknak épp most hirdetett napelemprogramot, szakértők hiányolják ennek átgondoltságát, hatékonyságát. Szigeteléstámogatás nélkül az erőfeszítések még növelhetik is a kibocsátást.) Szintén sürgetik a legszennyezőbb tüzelőanyagok kivezetését. (Ezt így általánosságban tartalmazza az Orbán-kabinet tavaly frissített energiastratégiája is.) A Fidesz-KDNP-vel szemben használatarányos útdíjat, valamint a közösségi közlekedés és a kerékpározás fejlesztését is ígérik. 2030-ra a fogyasztáson belül 35 százalékos megújuló-arányt vállalnak. (Míg eddig az Unió ugyanerre az időpontra 32 százalékos átlagot tűzött ki, a magyar kormány a maga részéről 21 százalékot ajánl. Ráadásul azóta az Európai Bizottság 40 százalékra emelte az átlagcélt, amire az Orbán-kabinet nem reagált.)
Az ellenzék újra engedélyezné a kormány által lényegében betiltott szélerőműépítést. Emellett fogyasztásarányos áram-, gáz-, víz- és hulladék-tarifákat dolgoznának ki. Hitet tesznek a - Fidesz-KDNP-kabinet által megszüntetett - önálló zöldtárca mellett. Visszaállítanák a környezeti szemléletű intézményrendszert, az érdemi civil ellenőrzést és megszüntetnék a kiemelt beruházások intézményét. Szigorúbban védenék a környezetet, több erdőt és vizes élőhelyet hoznának létre, megőriznék a közösségi természeti erőforrásokat, zöld- helyett barnamezős beruházásokat szorgalmaznának és védenék a belterületi közparkokat. 2030-ra 27 százaléknyi erdőt ígérnek. Hulladékos elveik kevéssé különböznek az Orbán-kabinetétől, még ha utóbbiak megvalósítása hibádzik is.
Az ellenzék az útdíjat a közlekedés zöld átállására és a vidéki életminőség növelésére költené. Támogatják az európai szintű, mérsékelt légiközlekedési kerozinadót is. A közösségi közlekedésben többek között járműtípus- és szolgáltatófüggetlen, egységes, fokozatosan csökkenő viteldíjrendszert ígérnek. A teherszállítást vonatra terelnék, a mellékvonalakat helyi érdekűként hasznosítanák és leállítanák a Budapest-Belgrád-vasút építését. A kerékpározáson túl az autómegosztást és más "mikromobilitási" elképzeléseket is támogatnak. Hitet tesznek az uniós elképzelésekbe illeszkedő, gmo-mentes, a klímaváltozás hatásait kivédő, a szereplők összehangolásán alapuló, teljes vidéki életet biztosító mezőgazdaság mellett. Bizonyos alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentenék. Támogatást csak több munkaerőt foglalkoztató termelők kapnának. Akik legalább öt évre vállalják az ökológiai gazdálkodást, az első hektár föld használatát az állam biztosítaná. Civil felügyelet mellett a már lezajlott termőföldértékesítések felülvizsgálatával lépnének fel a spekuláció ellen.
A miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely július végén tette közzé pártja, a Párbeszéd, közvetlen szövetségesük, az MSZP, valamint az LMP által alapított "99 Mozgalom" oldalán a Zöld Magyarország Programját. Ennek bővebb változata szerint a Paks 2-es beruházás felmondásából felszabaduló pénzt alacsony kibocsátású megújulós és hatékonysági beruházásokra költik. Tíz év alatt, jórészt EU-forrásokból az elavult épületek legalább felét leszigetelik. Szolidárisan támogatják az Unió megemelt klímacéljait. Minden városlakónak legfeljebb 20 perc gyaloglással elérhető, pihenésre alkalmas zöldterületet biztosítanának. Leállítják a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó vagy a tatai Öreg-tó partján zajló, környezetpusztító nagyberuházásokat. A tönkretett kishantosi ökogazdasághoz hasonló tudásközpontokat hoznak létre, illetve Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programot indítanak. Minden szinten szorgalmazzák a fogyasztóközeli termelést. Bevezetik a bio- és a textilhulladékok EU-elvek szerint leválogatott gyűjtését, komposztálását és újrahasznosítását.
Dobrev Klára - e hét csütörtökön meghirdetett - "klímatörvénye" szerint önálló Környezetvédelmi és Klímaügyi Minisztériumot hoznak létre, az EU-val együttműködve csökkentik a károsanyag-kibocsátást, állami támogatásokkal és a kirívóan környezetszennyező energiatermelés ökoadójával növelik a megújulók arányát és a hatékonyságot, az iskolai tananyag részévé teszik a klímatudatosságot és a környezetvédelmet, illetve megvédik "a Fidesz által lebetonozni és letérkövezni szándékozott természeti kincseinket". A miniszterelnök-jelölt videójában a panelprogram mellett ígéretet tett más típusú társasházak felújítására is.
A Jobbik által hirdetett jólét egyik eleme a környezeti erőforrások-szolgáltatások hozzáférésének kiegyenlítése és a környezetszennyezési kitettség csökkentése - közölte lapunkkal Jakab Péter miniszterelnök-jelölti programja gyanánt a párt. A szennyezőket súlyosan megbüntetnék, "még akkor is, ha adott esetben Mészáros Lőrincnek hívják az illetőt és történetesen ő a miniszterelnök egyik pénzkimentésért felelős strómanja" - fogalmaznak. Kormányon visszaállítják a jövő nemzedékek biztosi hivatalát, amit szerintük az Orbán-kabinet a környezetvédelemmel együtt eljelentéktelenített. A néppárti Jobbik elkötelezett amellett, hogy a 2022 után felálló nemzeti egységkormány legyen Európa legzöldebb kabinetje. Öt környezetvédelmi pontjuk szintén illeszkedik a Közös Alaphoz.
Hasonló mondható el a Momentum miniszterelnök-jelöltje, Fekete-Győr András programjáról is. Ők évi százezer lakás energetikai felújítása mellett évi 50 ezer új lakossági napelemes rendszert is telepítenének, 2030-ra 55-60 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vállalnak, bevezetnék a szociális internettámogatást és évi legalább száz kilométer kerékpárossztrádát építenének.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom részéről Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt számos, a Közös Alapban is felbukkanó elven túl lapunknak írt levelében karbonadót, fehérbizonyítványt, kibocsátás-csökkentést, megújulókat, takarékosságot, passzívházakat, a zöldterületek legeltetését, illetve fűnyírás helyett gyepkaszálást ígért. Részt vennének a nemzetközi klímavédelmi együttműködésben, kötelező kéttarifás háztartási méréssel pedig csökkentenék a villamosenergia-rendszer csúcsterhelését.
Bár az Új Világ Néppárt is jelentkezett zöldprogrammal, miniszterelnök-jelöltjük, Pálinkás József végül nem tudta összegyűjteni a szükséges mennyiségű ajánlást.
