"Az életünk egyetlen célja az élés, az élet, s amit látunk magunk körül, az nem más, mint küzdelem a létért, az életért."
(Csáth Géza: Elfeledett álom)
Rögtön hozzátenném: ...és a kívánt énk ép kialakításáért. Korábban írtam a nagyon is emberi késztetésről, hogy "legyek én is valaki", és mivel ez egy érzelmi impulzus, elvek és érvek nemigen jutnak szerephez, hacsak nem mint fedősztori. Az 1914-es "Az egészséges önismeret" című írásában Csáth Géza felvázolta, hogyan tudjuk bemagyarázni magunknak, hogy nem mi vagyunk hibásak sikertelen helyzetünkért, hanem mindig valaki más. E jelenségek nagyon dominánssá váltak a hazai közéletben, ahogy egy politikai közszereplő példája is mutatja. Egy hatvanvalahány éves, családos férfira gondolok, aki aktív a jelenlegi kormányban. 1990 előtt a kommunista pártban tevékenykedett. Egy barátom jól ismerte már a kádári években és pár éve, mikor összefutottak, rákérdezett: hogyan bírja "ezeket"? "Úgy, mint azokat", válaszolta. "Megtanultam: a lényeg, hogy nekem jó legyen. Már vannak unokáim is, kell a pénz, kellenek a kapcsolatok." Tudom, nem mondok semmi újat, Klaus Mann Mephisto című regénye is erről szól.
Az ilyen egyének rendezzék magukban e dolgokat, ahogy tudják. De most már mindannyiunk sorsa veszélyben van. Maga Orbán Viktor állította: "Ennek a politikai taktikának a lényege abban áll, hogy a kormánynak soha nem az a dolga, hogy kormányozzon, nem arra helyezi a hangsúlyt, hogy jó döntéseket hozzon, majd próbálja megvédeni érvekkel azokat a változásokat, amelyek megtestesülnek a döntésekben, hanem - hogy közelmúltban közzétett iratokból is idézhessek - az a dolga, hogy az ellenzéket folyamatosan támadni kell, ellenségképet kell felépíteni, veszélyt kell megfogalmazni, patás ördögöt kell a horizontra rajzolni és utána ezt az ellenséget, ezt az ellenségképet meg kell vádolni a legképtelenebb vádakkal."(Parlamenti Napló, 2006. november 16.) Épp ezt teszi a Fidesz, évek óta a Soros György, és most a Gyurcsány és Karácsony elleni kampányával.
Nap mint nap olvashatunk a NER-lovagok ügyeiről, kormányzati korrupcióról, pazarlásról, de messzemenően a klímaválság az igazán aggasztó. Sokat tudunk arról ami várható - hőség, szárazság, erdőtüzek, árvizek, tömeges vándorlás, véres konfliktusok -, de még nem olvastam elmeorvosok aggályairól, hogy mindez milyen hatással lesz (már van!) az emberek mentális állapotára. Öngyilkosság, elmezavarok, a szorongás széles skálája, bűnözés, és önzés a köbön. Miközben Orbán még mindig a leszavazott olimpia miatt siránkozik és itt is az érzelmek kerekednek felül, de egyben érthető, hiszen a közelgő kihívások pont az ő intézkedéseivel ellentétesek.
Milyen országban élünk?!
"Mi magyarok" így meg úgy... - mennek a sörreklám- és a Fidesz propaganda-szövegek. "A gyerek egy szent dolog", mondja a miniszterelnök miközben 11 éve van hatalmon és egy új vizsgálat kimutatta, hogy hazánkban legalább 125 ezer gyermek mélyszegénységben él. Egy Eurostat vizsgálat szerint több tízezer gyermek éhezik, főleg a fizetésnap vagy a segély érkezése előtt. Ha lesz egy új kormány 2022-ben, legyen ez a prioritás az egészségüggyel és oktatással együtt.
Amikor először hallottam az MCC-ről (Mathias Corvinus Collegium), a NÉKOSZ jutott eszembe. Később olvastam, másoknak meg a "káderképző" - a történelem ingája visszafelé indult. A mostani kultúrharc az 1945 utáni kommunista nyomulást idézi, csak más a blabla. Kormányunk a lakosság tudatlanságára, előítéleteire és frusztráltságára épít cinikus gátlástalansággal. "A műveltség és a gondolkodás képessége nem kívánatos, annál kívánatosabb viszont a népbutítás, mert így gépiesen és egyformán lehet uralkodni minden és mindenki felett, a szuggesztió modern eszközeinek a segítségével." (Thomas Mann: Napló, 1933. III. 17.)
Köszönet Ungár Tamásnak az öt magyar faluban tett látogatásáról szóló riportjáért. (Népszava, 2021. VIII. 27.) Mennyi gyűlölet! Mekkora tudatlanság! Ez Orbán népe és az sem lepne meg, ha kereszténynek képzelnék magukat. Az itteni boltban is hallok hasonlókat, néha Orbán, de inkább az ellenzék a célpont, ami talán azért van, mert Orbán cinikusan kijátssza a város-vidék ellentétet az "én is falusi gyerek vagyok" szövegével.
"Láttátok? Tényleg buzikat küldenek az iskolákba! Csak nem tudom hol történt" - mondta a boltban egy nő még júliusban, teljesen kiakadva. "A saját szememmel láttam! Az M1-en! Alig kaptam levegőt! Lehet, hogy egy ellenzéki városban történt!" Fogalmam sem volt mit látott, de mindketten esküdtek, hogy kitöltik az új konzultációt. Otthon bekapcsoltam az M1-et, és nem kellett sokáig szenvedni, mert jött a reklám. Egy szőke dumál az osztály előtt, de közelebbről rögtön látszik, hogy nőnek öltözött pasas, és a gyerekek nézik. Aztán egy vörös parókás pasi egy másik osztály előtt. A szöveg szerint - amit a hölgy ezek szerint nem is figyelt - ez valahol máshol történt, de állítják, hogy ez a valóság és kell a népszavazás, mivel már vannak, akik itthon is bevezetnék. Azóta láttam más Fidesz csatornán is. (Ha ekkora a veszély, miért csak fél év múlva lesz a népszavazás?) Valóban van nyugati ország, ahol pszichológusok tartanak fiataloknak előadásokat, de nem ilyen tálalással. Megdöbbenve olvastam, hogy egy felmérés szerint a lakosság közel kétharmada szerint rá lehet beszélni embereket, hogy legyenek homoszexuálisok.
- Te még olvasod a Népszavát? kérdi egy idős férfi barátjától, mikor látja kosarában a lapot.
- Noná! Vagy inkább a Szabad Népet? - válaszol a másik egy Magyar Hírlapra mutatva.
- Ne érts félre, igazad van, de én már nem bírom idegileg. Minden napra jut valami, amitől hányingerem lesz. Épp a napokban mesélte Zoli, hogy a Türk Tanács budapesti képviselete tavaly ősz óta majdnem 900 millió forintunkba került - ingyen lakás, iroda, rezsi, magas fizetések. Már csak az hiányzik, hogy kiderüljön, a baltás gyilkos is tagja a delegációnak! Hidd el, a kerti munka kikapcsol, ti is otthagyhatnátok már Pestet!
Már Thomas Mann is azt gondolta, "hogy általában mi vár ránk, lehetetlen kitalálni, legjobb, ha az embert csakis a saját egyéni sorsa érdekli" (1933. V. 30.). Azok alapján, amiket hallok, sok "bizonytalan" szavazó nem általában apatikus, csak elege van a mai politikából. A hallottak alapján javasolnám ellenzéki politikusoknak, hogy nem kell mindig azzal jönni, hogy "én ezt meg azt csinálnám" - a másik ellenzéki párthoz képest. Legyen egy ellenzéki program, amit mindegyik jelölt képvisel, aztán döntsenek a polgárok az előválasztáson. És tessék kapaszkodni: a többség úgy is főleg érzelmek alapján fog dönteni. Ezért is óriási felelősség és feladat vár az ellenzéki pártokra. Már nagyban megy az előválasztás. Interjúk, viták, országjárás, "én majd azt csinálom", mire egy másik önjelölt: "én meg majd amazt", és szaporodnak az összekapások, a vádaskodások. Rossz hallani, ahogy egymást izélgetik, hogy kinek az ötlete volt az atlétikai vb-stop, vagy majd hogyan fogják mellőzni a kétharmados törvényeket. Vagy Hadházy Ákos és Horváth Csaba vitáját a zuglói ingatlanokról. (A komoly gyanúkat ki kell vizsgáltatni, de nem így a médiában vitatkozva.) Ellenzéki politikusaink nem tudnak kilépni önmagukból, megnézni hogyan hatnak vitáik a (remélt) szavazókra. Még tavasz volt, mikor mondta egy falumbeli, hogy "ha ezek nyernek, rögtön össze fognak kapni". Tévedett. Már most kezdik és félő, hogy ez csak a kezdet. Kellene már egy "mi mit fogunk tenni" prezentáció - akárki is legyen a befutó. Legyen közös terv, sőt, saját neve e koalíciónak mielőbb. E programot közzé kell tenni, és legyen például egy lista Orbán és társai hazugságairól, a lopásokról, pontos tényekkel, mennyi közpénz ment mire, amiből mi mindent lehetett volna építeni, helyre hozni, fejleszteni és ami valóban a lakosság érdekeit szolgálta volna. (Jó példa: a kormány szerint nincs pénz a Velencei-tóra, de van a drágább vadászati kiállításra - csak maga a kapu 240 millióba került, persze közpénzből, plusz 17 milliárd forint az egészért - az MCC-nek adott 500 milliárdról nem is beszélve.) Alakul, amit Mann írt a "totális államról", "ami mindent felölel, még a kultúrát is, sőt: mindenekelőtt azt kommandírozza; a totális állam mindenkinél jobban tudja, milyennek kell lennie a kultúrának, és azt diktatórikusan, kizárólagosan és ellentmondást nem tűrően lezülleszti a saját fogalmai szerinti kultúrára." (1933. IX. 8.)
Iványi Gáborék közössége mélyszegénységben élő gyerekekkel is foglalkozik. Álkeresztény - maradjunk a tényeknél! - kormányunk elvett tőlük újabb 95 millió forintot. Mindezt azért, mert Orbán megsértődött Iványi egy kijelentésén (amit félreértett). És a 2500 gyerek, akikkel Iványiék törődnek? Ők mivel bántották meg az érzékeny lelkű kormányfőt? Felszámolni a szegénységet és az iskolázatlanságot, az lenne az igazi kihívás. De sajnos gyakran épp e társadalmi réteg (is) a Fidesz bázisa. A szegények általában iskolázatlanok is, és van valódi és vélt függőségük a hatalmon lévőktől, ami befolyásolja döntéseiket.
Miután a Talibán elfoglalta Kabult, szóvivőjük azt mondta, hogy "a népben vannak a gyökereink". Tavasszal megtudjuk, kiknek vannak mélyebb gyökereik. De biztos, ami biztos, Orbán nem sajnálja a közpénzesőt a gyökerektől: az állami MFB pénzeli Schmidt Máriát, a Nézőpont Intézetet, a CÖF-t. (Arról is jó lenne összeállítani egy listát, ki mindenki kap közpénzt, mennyit és mire költi, beleértve a focit, ami egy normális demokráciában ismeretlen.) Most éppen a CÖF fog sok millió közpénzt elpazarolni az ellenzék lejáratására.
A napokban megint olvastam, hogy a brüsszeli kritika kormányunkról "magyarellenes". Thomas Mann írta: "ami külföldön a nácik ellen szól, az már »németellenes«" - Hitlerék szerint. "Tagadják, hogy diktatúra van, ezt a »germán demokrácia« szóhasználattal helyettesítik, a kormány azon igyekszik, hogy »a népben gyökerezzék«, és állítólag így is van, hisz csupán végrehajtója a népakaratnak stb." (1933. VI. 23.) Nem kell itthon semmi újat kitalálni, csak koppintani a nácikat. Orbán szerencséjére vannak egy Vezérre vágyó tudatlan emberek és vagyonra váró gátlástalan figurák. "A 80-as években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát", mondta Orbán 2012-ben. Most, hogy már ő van topon ....
Záróban, egy ijesztő gondolat Cathrine Thorleifsson, norvég extrémizmus-kutatótól, aki szerint elképzelhető, hogy jobboldali szereplők más európai országokban elkezdik majd Orbánt utánozni.
Visszasírom az uborkaszezon nyarakat!
