;

Japán;Észak-Korea;Kim Dzsong Un;

- Beidézték Kim Dzsong Unt, mert koreai paradicsom helyett pokol várta a Japánból áttelepülőket

Az évtizedekkel ezelőtti hazatelepítési program öt károsultja több százmillió jent követel egy japán kártérítési perben.

Egy japán bíróság beidézte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt a szigetországban élő koreaiak hazatelepítését szolgáló program károsultjai által indított perben – közölte kedden az egyik felperes és jogi képviselője tokiói sajtótájékoztatóján. A program külföldre menekült öt károsultja 2018 augusztusában indított kártérítési pert a tokiói kerületi bíróságon Észak-Korea kormánya ellen.

Panaszuk lényege, hogy - mint mondták - „a földi paradicsomot” ígérték nekik Észak-Koreában, de csak emberi jogi visszaélésekben volt részük. A károsultak fejenként százmillió jent (266 millió forint) követelnek Észak-Koreától azokért a sérelmekért, amelyeket az áttelepítési program során kellett elszenvedniük.

Bár nem számítanak Kim Dzsong Un megjelenésére az október 14-re kitűzött tárgyalási napon, a bíróság döntése azon ritka alkalmak közé tartozik, amikor egy idegen ország vezetőjének nem biztosítottak szuverén mentességet egy perben. Fukuda Kendzsi, az öt felperes jogi képviselője annak sem látja esélyét, hogy a phenjani vezetés kárpótlást adna. Napjainkban mintegy félmillió észak-koreai él Japánban, sokan közülük diszkriminációval kénytelenek szembesülni.

Phenjan nagyszabású visszatelepítési programjának célja a koreai háború során megfogyatkozott koreai munkaerő pótlása volt a külföldön élő diaszpórából, illetve a szomszédos Dél-Koreából. A program egészen 1984-ig működött, amelynek keretében mintegy 93 ezer Japánban élő koreai vándorolt vissza Észak-Koreába a jobb élet reményében, különös tekintettel arra, hogy sokan közülük hátrányos megkülönböztetésben részesültek Japánban. 

A japán kormány egyébként üdvözölte a phenjani vezetés ilyen irányú igyekezetét, hiszen idegenekként kezelte a szigetország területén élő koreaiakat. Sőt, még segített is a koreaiak átszállításában. A 79 éves Eiko Kavaszaki apja azon koreaiak százezrei közé tartozott, akiket kényszerrel Japánba szállítottak a második világháború előtt, illetve alatt, hogy a bányákban és gyárakban dolgozzanak. Koreát Japán 1910 és 1945 között gyarmatosította, s ez a múlt máig rányomja bélyegét Phenjan és Szöul, illetve Tokió viszonyára.

Eiko Kavaszaki már Japánban született és nőtt fel. A koreai gyökerekkel rendelkező nő 1960-ban, 17 évesen költözött át Észak-Koreába. Az AP amerikai hírügynökség munkatársának elmondta, hogy 43 éven át volt az észak-koreai rezsim foglya, egészen addig, míg 2003-ban meg tudott szökni, hátrahagyva felnőtt gyermekeit.

„Észak-Korea ingyenes egészségbiztosítást, oktatást, munkát és egyéb kedvezményeket ígért, de semmit ebből nem váltott valóra, s többnyire csak fizikai munkát biztosított a bányákban, farmokon, illetve erdőgazdaságokban - tette hozzá. Ha tudtuk volna az igazságot Észak-Koreáról, egyikünk sem ment volna oda”– jelentette ki Kavaszaki.

Szerdán kezdődik az a per, melynek során a francia fővárosban 2015-ben végrehajtott terrortámadás-sorozat elkövetői, és segítői kerültek a vádlottak padjára.