Bár nem fenyegeti közvetlen veszély az űrhajósok életét a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az orosz Zarja elnevezésű tehermodulban - amely az egyik legrégebbi elem - minap talált repedések, azonban idővel ez is bekövetkezhet. A bázis oroszok által gyártott részeinek 80 százaléka már túl van a tervezett életkorán, már több kiesebb repedés jelent meg rajtuk, amelyek állapota csak rosszabbodhat az idővel. 2025 lehet az az év, amikor el kell hagyni a modulokat. Mindezt Vlagyimir Szolovjov, az Energia nevű űrcég főmérnöke jelentette be, ahol az orosz részek fő fejlesztési munkáit végezték.
Az állomást 1998-ban építették, orosz, amerikai, kanadai, japán és néhány európai ország részvételével, és eredetileg 15 évet szántak neki. „Azután, hogy a repülést szolgáló rendszer kimerül, szó szerint javíthatatlan meghibásodások kezdődnek el” – jelentette ki az egykori kozmonauta. Jurij Boriszov miniszterelnök helyettes, már áprilisban arról beszélt, hogy az öregedő fémalkatrészek katasztrófához vezethetnek, ami nem szabad, hogy megtörténjék. A Roszkozmosz szerint a sorozatos hibák felbukkanása azt fogja eredményezni, hogy az állomást 2030-ban végleg be kell zárni.
Az ISS komoly nemzetközi összefogás révén vált azzá a hatalmas, rengeteg pénzt felemésztő projekté, amilyennek ma ismerjük, de ilyen széleskörű együttműködés, a jövőben aligha fog már megvalósulni. Kína eleve ki volt zárva abból, hogy részese legyen az ott folyó munkának, így nemrégiben saját űrállomást bocsátottak fel, és az oroszok is új terveket szőnek: az évtized közepére egy olyan űrállomást akarnak, amelyen nem osztoznak másokkal. A nagy, országok közti együttműködésről szőtt álom az ISS halálával valószínűleg véget ér, de ellentétben azzal, amit az amerikaiak eddig gondoltak – az évtized végégig bizonyára folytatódik az 1975 óta tartó közös munka az oroszokkal. Ennek a meggyőződésének adott nemrégiben hangot Bill Nelson NASA-igazgató a 36. Nemzetközi Űrszimpóziumon, amelynek hét ország űrügynöksége vett részt. Hogy viszonylag messze még a vég, az is mutatja, hogy júliusban egy új orosz modul, a Nauka csatlakozott az űrállomáshoz. (Akkor történt, hogy a dokkolás után a hajtóművei utasítás nélkül működésbe léptek, és elfordították az űrállomást, amelynek fedélzetén hét kozmonauta tartózkodott.)
A NASA sem mondott le teljesen az öregedő űrállomásról. 2020-ban egy magáncéggel, a houstoni Axiom Space-szel kötött megállapodást arról, hogy 2024-ben új modult csatlakoztatnak hozzá, amit továbbiak követhetnek, amelyekről - ha már tényleg használhatatlanokká válnak -, lekapcsolhatók a régi elemek. „Eljöhet egy nap, amikor már nem saját állomást fogunk működtetni, hanem olyan kereskedelmi űreszközöket fogunk hasznosítani, amilyeneket például az Axiom fog építeni” – mondta Kyle Herring, a NASA szóvivője. Az Axiom szerint húsz év múlva már több alacsony Föld-körüli pályán keringő űrállomásuk is lesz, a honlapjuk szerint az első kereskedelmi űrállomásszegmens, amelyet ők építenek, ha teljesen kész lesz, majdnem megduplázza az ISS hasznos területét.
A cég májusban szerződött a NASA-val arról, hogy 2022 januárjában az első teljesen magánerőből kivitelezett emberes űrrepülést ők fogják végrehajtani a Nemzetközi Űrállomásra. Az Axiom Mission1 nyolc napig tartó küldetése egy SpaceX Crew Dragon kapszulával történik majd, az űrhajósok az állomás amerikai részében fognak lakni. A NASA 1,69 millió dollárt fizet az Axiomnak, többek között ellátmányt is szállítanak. A Dragon négy utasa a Mark Pathy és Larry Connor kanadai befektetők, Eytan Stibbe izraeli pilóta és Michael López-Alegría NASA asztronauta lesznek. Utóbbi az Axiom alelnöke és már négyszer járt az űrben. Michael Suffredini az Axiom vezérigazgatója azt nem árulta el, mennyibe kerül egy jegy, de kiszivárogtatások szerint a fizető utasoknak 55 millió dollárt (16 milliiárd forint) kell letenniük.
