A választópolgárok dönthetik el, hogy a magyar állam állja-e a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának költségeit, illetve azt, hogy a mostani három hónap helyett 270 napig kaphassanak álláskeresési járadékot – korábbi elnevezéssel: munkanélküli segélyt – a munkájukat elvesztők. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ugyanis a Karácsony Gergely által benyújtott öt kérdésből ezt a kettőt átengedte. Nem szavazhatunk viszont az NVB szerint az autópályák tervezett koncesszióba adásáról, a korrupció ellen küzdő Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, vagy a Covid-tesztek ingyenessé tételéről.
igaz, korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely maga is hangsúlyozta, a kormány szeretné, ha erről a projektről népszavazás lenne. Bár a kabinet ezt csak a választások után tartaná meg, ráadásul a napokban elindult Palkovics László miniszter elnökletével a beruházást támogató alapítvány létrehozása.
A döntést előkészítő Nemzeti Választási Iroda (NVI) érvelése szerint
Miközben 27 tagállamból 22 már csatlakozott, az NVI határozattervezete szerint – s ezt az érvet a kormánypárti delegáltak át is vették – a csatlakozás sértené a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét.
Természetesen mindhárom esetben az ellenzéki delegáltak élesen támadták az NVI és a kormánypárti tagok érveit, ám leszavazták őket.
A zöld utat kapott két kérdés még sokáig nem kerülhet a választópolgárok elé. Mert az NVB határozatait meg lehet támadni 15 napon belül, majd a fellebbviteli szervnek, a Kúriának 90 napja van, hogy döntsön. Ezt követően az ellenzék elkezdheti gyűjteni az aláírásokat, és ha meglesz a 200 ezer támogató, akkor az Országgyűlés nem mérlegelhet, ki kell írnia a referendumot. Az NVI-nek az aláírásgyűjtést követően 60 napja van az ellenőrzésre, az NVB-nek 5 napja a határozathozatalra, a Kúriának újabb megtámadás esetén szintén 5 napja a bírálatra. A hitelesített kérdésekről az Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie, de itt is van egy jogorvoslati kör, ami 45 nap késlekedést jelenthet. Ha ezen is túljut a kezdeményezés, akkor a köztársasági elnök 15 napig válogathat a szavazásra alkalmas napok között.
Ugyanakkor a népszavazás nem eshet országgyűlési választások napjára, sőt az azt megelőző és követő 41 napon belülre sem. Mindebből kikövetkeztethető, hogy a két átengedett kérdésben várhatóan érvényesül majd a kormány akarata: csak a választások után tartják meg a Karácsony Gergely kezdeményezte referendumot. László Róbert, a Political Capital választási szakértője korábban lapunknak azt mondta, számításai szerin extrém esetben akár 2023-ig elhúzhatják az ellenzéki népszavazás lebonyolítását.
Az MSZP-Párbeszéd-LMP miniszterelnök-jelöltje, jelenlegi főpolgármester a döntés reggelén közösségi oldalán azt közölte, reméli: az NVB fideszes tagjaiban „lesz annyi bátorság”, hogy engedélyezik a népszavazást. A döntés után közzétett Facebook-bejegyzésében pedig „az első sikernek” nevezte az NVB döntését a Fudan-kérdésről. „Most az kell, hogy a Fidesz trolljai ne támadják meg ezt a döntést. Ha így lesz, szeptember 15-e után kezdődhet az aláírásgyűjtés. Meg fogjuk menteni a Diákvárost, meg fogjuk akadályozni, hogy a magyar családok eladósításával a kormány a kínai érdekeket szolgálja ki a vidéki fiatalok boldogulása helyett” – fogalmazott a főpolgármester.
Mint ismert, július 30-án az NVB csont nélkül átengedte a kormány összes kérdését az úgynevezett gyerekvédelmi népszavazás ügyében. A testület döntését később több szervezet is megtámadta, a döntést a Kúriának kell majd meghoznia. Bár a kormány és Karácsony egy napon adta be kérdéseit, kizárt, hogy egyszerre szavazhassunk azokról.
